DELG: Chantraine, Pierre: Dictionnaire étymologique de la langue grecque. Historie des mots. 1–2. t. Paris, 1968–1980, Klincksieck.

DGE: Diccionario griego-español. 1– vols. Red. Adrados, Francisco R. Madrid, 1980– Instituto de filología, Consejo Superior de Investigaciones Científicas. (6. vol. 2002)

DKP: Ziegler, Konrat et al. (Hrsg.): Der Kleine Pauly. Lexikon der Antike in fünf Bänden. München, 1979, Deutscher Taschenbuch Verlag.

DMic. (= DGE Anejo I–II): Diccionario micénico. Red. Aura Jorro, Francisco. Primera reimpresión. Madrid, 1999 [1986–1993], Instituto de filología, Consejo Superior de Investigaciones Científicas.

DNP: Cancik, Hubert – Schneider, Helmut (Hrsg.): Der Neue Pauly. 1–16. Bde. Stuttgart–Weimar, 1996–2003, Metzler.

EIEC: Mallory, James P. – Adams, Douglas Q.: Encyclopedia of Indo-European Culture. London–Chicago, 1997, Fitzroy Dearborn Publishers.

GEW: Frisk, Hjalmar: Griechisches etymologisches Wörterbuch. 1–3. Bde. Heidelberg, 1960–1972, Winter.

IEW: Pokorny, Julius: Indogermanisches etymologisches Wörterbuch. 1–2. Bde. Tübingen–Basel, 2002 [1959], Francke.

LfgrE: Lexikon des frühgriechischen Epos. 1– Bde. Hrsg. vom Thesaurus Lingae Greaecae in Hamburg. Begründet von Bruno Snell. Göttingen, 1955–.

LIV: Rix, Helmut et al. (Hrsg.): Lexikon der indogermanischen Verben. Die Wurzeln und ihre Primärstammbildungen. 2., erweiterte und verbess. Aufl. Wiesbaden, 2001, Reichert.

LSJ: Liddell, Henry George – Scott, Robert: A Greek–English Lexicon. Rev. by Jones, Sir Henry Stuart – McKenzie, Roderick. With a rev. supplement. Oxford, 1996, Clarendon.

OCD: Hornblower, Simon – Spawforth, Anthony (eds.): Oxford Classical Dictionary. 3rd ed. rev. Oxford, 2003, Oxford UP.

PWRE: Pauly, August Friedrich von – Wissowa, Georg et al. (Hrsg.): Realencyclopädie der classischen Altertumswissenschaft. 1–83. Bde. Stuttgart, 1894–1978, Metzler.

RBLG (= DGE Anejo III): Repertorio bibliográfico de la lexicografía griega. Red. Pilar Boned Colera. Rev. Juan Rodríguez Somolinos. Madrid, 1998, Instituto de filología, Consejo Superior de Investigaciones Científicas.

Adrados, Francisco Rodríguez 2002. Geschichte der griechischen Sprache. Von den Anfängen bis heute. Übers. von Hausbert Bertsch. Tübingen–Basel, Francke. /UTB, 2317./

Allen, William Sidney 1987. Vox Graeca. A Guide to the Pronunciation of Classical Greek. 3rd ed. Cambridge, Cambridge UP.

Baumbach, Lydia 1971. The Mycenaean Greek Vocabulary II. Glotta, 46. 151–190. p.

Bechtel, Fritz 1921–1924. Die griechischen Dialekte. 1–3. Bde. Berlin, Weidmann.

Beekes, Robert S. P. 1969. The Development of the Proto-Indo-European Laryngeals in Greek. The Hague–Paris, Mouton. /Janua Linguarum. Series practica, 42./

Blass, Friedrich – Debrunner, Albert 1990. Grammatik des neutestamentlichen Griechisch. 17. Aufl. Bearb. von Friedrich Rehkopf. Göttingen, Vandenhoeck & Ruprecht.

Boisacq, Émile 1950. Dictionnaire étymologique de la langue grecque. Étudiée dans ses rapports avec les autres lanuges indoeuropéennes. 4. éd., augm. d’un index par Helmut Rix. Heidelberg, Winter.

Bornemann, Eduard – Ernst Risch 1999. Görög nyelvtan. Ford. Mayer Péter. Székesfehérvár, Lexika.

Borzsák István (szerk.) 1966. A görög irodalom világa. Budapest, Gondolat.

Borzsák István (szerk.) 1997. Görög történeti chrestomathia. 11. kiad. Budapest, Tankönyvkiadó.

Brandenstein, Wilhelm 1954–1966. Griechische Sprachwissenschaft. 1–3. Bde. Berlin, de Gruyter.

Browning, Robert 1983. Medieval and Modern Greek. 2nd. ed. Cambridge, Cambridge UP.

Buck, Carl Darling 1933. Comparative Grammar of Greek and Latin. Chicago, University of Chicago Press.

Buck, Carl Darling 1955. The Greek Dialects. Grammar, Selected Inscriptions, Glossary. Chicago, University of Chicago Press.

Chadwick, John 1980. A lineáris B megfejtése. Budapest, Gondolat.

Chadwick, John – Baumbach, Lydia 1963: The Mycenaean Greek Vocabulary. Glotta, 41. 157–271. p.

Chantraine, Pierre 1964[1947]. Morphologie historique du grec. 2ème éd. Paris, Klincksieck.

Chantraine, Pierre 1948–1953. Grammaire homérique. 1–2. t. Paris, Klincksieck.

Cser András – Mayer Gyula 1999. Összehasonlító nyelvészet. In Havas László – Tegyey Imre (szerk.): Bevezetés az ókortudományba II. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó. /Agatha, 5./

Delaunois, Marcel 1988. Essai de syntaxe grecque classique. Réflexions et recherches. Leuven–Bruxelles, Facultés universitaires Saint-Louis.

Denniston, John Dewar 1954. The Greek Particles. 2nd ed. rev. Oxford, Oxford UP.

Devecseri Gábor 1980. Görög tragédiák. Budapest, Helikon.

Devecseri Gábor 1982. Görög komédiák. Budapest, Helikon.

Devine, Andrew M.–Stephens, Laurence D. 1994. The Prosody of Greek Speech. Oxford, Oxford UP.

Déri Balázs–Hanula Gergely 2000. Újszövetségi görög nyelvkönyv. H.n., Argumentum.

Dover, Kenneth James 1960. Greek Word Order. Cambridge, Cambridge UP.

Duhoux, Yves 1983. Introduction aux dialectes grecs anciens. Problèmes et méthodes. Recueil de textes traduits. 2ème éd. Louvain–Paris, Cabay.

Duhoux, Yves 2000. Le verbe grec ancien. Éléments de morphologie et de syntaxe historiques. 2ème éd. rev. et augm. Louvain-la-Neuve, Peeters. /BCILL, 104./

Ebeling, Heinrich 1963 [1880–1885]. Lexicon Homericum. 1–2. Bde. Repr. Leipzig, Teubner.

Falus Róbert (szerk.) 1982. Apollón lantja. A görög-római irodalom kistükre. Budapest, Móra.

Farkas Zoltán–Horváth László–Mayer Gyula 1999. Ógörög olvasó- és gyakorlókönyv. 2., jav. kiad. Budapest, Typotex.

Farkas Zoltán–Horváth László–Mayer Gyula 2000. Ógörög nyelvtan és mondattani gyakorlatok. Budapest, Typotex.

Forssman, Bernhard 1966. Untersuchungen zur Sprache Pindars. Wiesbaden, Harrasowitz. /Klassisch-philologische Schriften, 33./

Fraser, Peter Marshall–Matthews, Elaine (eds.) 1987–2005. A Lexicon of Greek Personal Names. 1–4. vols. Oxford, Clarendon.

Gildersleeve, Basil L. 1900. Syntax of classical Greek from Homer to Desmosthenes. New York–Cincinnati, American Book Company.

Györkösy Alajos–Kapitánffy István–Tegyey Imre 1993. Ógörög–magyar szótár. 2. kiad. Budapest, Akadémiai Kiadó.

Hajnal, Ivo–Meier-Brügger, Michael (megj. előtt): Die altgriechischen Dialekte. Wesen und Werden. Akten des Kolloquiums Freie Universität Berlin, 19–22. September 2001. Innsbruck. /IBS/

Hamm, Eva-Maria 1958. Grammatik zu Sappho und Alkaios. 2., durchges. und erg. Aufl. Berlin, Akademie Verlag.

Hiersche, Rolf 1970. Grundzüge der griechischen Sprachgeschichte. Wiesbaden, Reichert.

Hintze, Almut 1999. Kyprische Schrift. In DNP, 6. 986–987. col.

Hoffmann, Otto – Debrunner, Albert 1969. Geschichte der griechischen Sprache. 1. Bd. Bis zum Ausgang der klassischen Zeit. 4. Aufl. 2. Bd. Grundfragen und Grundzüge des nachklassischen Griechisch. 2. Aufl. Berlin.

Holton, David–Mackridge, Peter–Philippaki-Warburton, Irene 1997. Greek. A Comprehensive Grammar of the Modern Language. London, Routledge.

Horrocks, Geoffrey 1997. Greek. A History of the Language and Its Speakers. London–New York, Longman.

Householder, Fred W.–Nagy, Gregory 1972. Greek. A Survey of Recent Work. The Hague–Paris, Mouton. /Janua linguarum. Series practica, 211./

Jeffery, Lilian Hamilton 1990. The Local Scripts of Archaic Greece. A study of the origin of the Greek alphabet and its development from the eighth to the fifth centuries B.C. Rev. ed. with a suppl. by Alan W. Johnston. Oxford, Oxford UP.

Joseph, Brian D. 1987. Greek. In Comrie, Bernard (ed.): The World’s Major Languages. London–Sydney, Croom Helm, 410–439. p.

Joseph, Brian D.–Philippaki-Warburton, Irene 1987. Modern Greek. London etc., Croom Helm. /Croom Helm Descriptive Grammar Series./

Kirchhoff, Adolf. 1887. Studien zur Geschichte des griechischen Alphabets. 4., umgearb. Aufl. Gütersloh, Bertelsmann.

Kretschmer, Paul–Locker, Ernst 1963. Rückläufiges Wörterbuch der griechischen Sprache. 2. Aufl. mit Ergänzungen von Kisser, Georg. Göttingen, Vandenhoeck & Ruprecht.

Kühner, Raphael–Blass, Friedrich 1890–1892. Ausführliche Grammatik der griechischen Sprache. 1. Bd. Elementar- und Formenlehre. Neu bearb. von Blass, Friedrich. 3. Aufl. in 2 Bden. Hannover, Hahn.

Kühner, Raphael–Gerth, Bernhard 1898–1904. Ausführliche Grammatik der griechischen Sprache. 2. Bd. Satzlehre. Neu bearb. von Gerth, Bernhard. 3. Aufl. in 2 Bden. Hannover, Hahn.

Lampe, Geoffrey W. H. 1982 [1961].  A Patristic Greek Lexicon. Repr. Oxford, Clarendon Press.

Lejeune, Michel 1972. Phonétique historique du mycénien et du grec ancien. Paris, Klincksieck.

Mackridge, Peter A. 1985. The Modern Greek Language. A Descriptive Analysis of Standard Modern Greek. Oxford, Oxford UP.

Masson, Olivier 1983. Les inscriptions chypriotes syllabiques. Reimpr. augmentée. Paris, Boccard.

Mayser, Edwin 1970. Grammatik der griechischen Papyri aus der Ptolemäerzeit. 2. Aufl. bearb. von Schmoll, Hans. 2 Bde. Berlin, de Gruyter.

Maywald József–Vayer Lajos–Mészáros Ede 1981. Görög nyelvtan. 11. kiad. Budapest, Tankönyvkiadó.

Meier-Brügger, Michael 1992. Griechische Sprachwissenschaft. 1–2. Bde. Berlin–New York, de Gruyter. /Sammlung Göschen, 2241–2242./

Meillet, Antoine 1975 [1913]. Aperçu d’une histoire de la langue grecque. Avec bibliographie mise à jour et complétée par Olivier Masson. 8ème éd. Paris, Klincksieck.

Meillet, Antoine–Vendryes, Joseph 1979 [1924]. Traité de grammaire comparée des langues classiques. 5. éd. Paris, Champion.

Melena, José L. 1995. Antología comentada de textos micénicos. Vitoria.

Melena, José L. 2001. Textos griegos micénicos comentados. Vitoria-Gasteiz.

Mirambel, André 1959. La langue grecque moderne. Description et analyse. Paris, Klincksieck. /Société de linguistique de Paris. Collection Linguistique, 59./

Mohay András 2003. Újgörög–magyar kéziszótár. 3. kiad. Budapest, Akadémiai Kiadó.

Mohay András 2000. Görög. In Fodor István (szerk.): A világ nyelvei. Budapest, Akadémiai Kiadó, 456–471. p.

Morani, Moreno 2000. Introduzione alla linguistica greca. München, LINCOM Europa. /LINCOM Studies in Indo-European Linguistics, 9./

Morpurgo, Anna 1963. Mycenaeae Graecitatis Lexicon. Roma, Athenaeum. /Incunabula Graeca, 3./

Nagy, Gregory 1970. Greek Dialects and the Transformation of an Indo-European Process. Cambridge Ma., Harvard University Press.

Németh György 1996a. A görög epigraphika. In Havas László–Tegyey Imre (szerk.): Bevezetés az ókortudományba I. A görög és római világ írásos és tárgyi emlékei. Egyetemi jegyzet. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó. 129–146. p. /Agatha, 2./

Németh György 1996b. Papyrológia, In Havas László–Tegyey Imre (szerk.): Bevezetés az ókortudományba I. A görög és római világ írásos és tárgyi emlékei. Egyetemi jegyzet. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó. 189–206. /Agatha, 2./

Németh György 2003. Görög történelem. Szöveggyűjtemény. 2., jav. kiad. Budapest, Osiris.

Palmer, Leonard R. 1963. The Interpretation of the Mycenaean Greek Texts. Oxford, Clarendon.

Palmer, Leonard R. 1980. The Greek Language. London, Faber. /Great Languages/

Palmer, Leonard R. 1986. Die griechische Sprache. Übers. von Meid, Wolfgang. Innsbruck, Institut für Sprachwissenschaft. /IBS, 50./

Pape, Wilhelm–Benseler, Gustav E. 1911. Pape’s Wörterbuch der griechischen Eigennamen. 1–2. Bde. 3. Aufl. von G. E. Benseler, Braunschweig, F. Vieweg.

Peters, Martin 1980. Untersuchungen zur Vertretung der indogermanischen Laryngale im Griechischen. Wien, Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften. /SbÖAW, 377./

Pisani, Vittore 1973. Manuale storico della lingua greca. 2. ed., con un’appendice “Il miceneo” di Milani, Celestina. Brescia, Paideia.

Plath, Robert 1999. Linear B. In DNP, 7. 245–249. col.

Powell, J. Enoch 1960 [1938]. A Lexicon to Herodotus. Repr. Cambridge, Cambridge UP.

Rijksbaron, Albert. 1994. The Syntax and Semantics of the Verb in Classical Greek. An Introduction. 2nd ed. Amsterdam, Gieben.

Risch, Ernst 1974. Wortbildung der homerischen Sprache. 2., völlig überarb. Aufl. Berlin–New York, Walter de Gruyter.

Risch, Ernst 1981. Kleine Schriften. Berlin–New York, Mouton.

Ritoók Zsigmond (szerk.) 1988. Görög történetírók. Budapest, Európa.

Rix, Helmut 1992. Historische Grammatik des Griechischen. Laut- und Formenlehre. 2., korrig. Aufl. Darmstadt, Wissenschaftliche Buchgesellschaft.

Rosén, Haiim B. 1962. Eine Laut- udn Formenlehre der herodotischen Sprachform. Heidelberg, Winter.

Ruijgh, Cornelius J. 1991–1996. Scripta minora ad linguam Graecam pertinentia. 1–2. t. Amsterdam, J.C. Gieben.

Schmitt, Rüdiger 1991. Einführung in die griechischen Dialekte. 2. Aufl. Darmstadt, Wissenschaftliche Buchgesellschaft.

Schwyzer, Eduard 1939–1971. Griechische Grammatik, 1–4. Bde. München, Beck.

1. Bd. Allgemeiner Teil, Lautlehre, Wortbildung, Flexion. 1939.

2. Bd. Syntax und Syntaktische Stilistik. Vervollständigt und hrsg. von A. Debrunner. 1950.

3. Bd. Register. Von Georgacas, Demetrius J. 1953.

4. Bd. Stellenregister. Hergestellt von Radt, Fritz. Hrsg. von Radt, Stefan. 1971.

Sihler, Andrew L. 1995. New Comparative Grammar of Greek and Latin. New York–Oxford, Oxford UP.

Slater, William J. 1969. A Lexicon to Pindar. Berlin, de Gruyter.

Smyth, Herbert Weir 1956. A Greek Grammar. Rev. by Messing, Gordon M. Cambridge/Ma.

Sommerstein, Alan H. 1973. The Sound Pattern of Ancient Greek. Oxford, Blackwell. /Publications of the Philological Society, 23./

Szádeczky-Kardoss Samu 1996. Görög paleográfia. In Havas László–Tegyey Imre (szerk.): Bevezetés az ókortudományba I. A görög és római világ írásos és tárgyi emlékei. Egyetemi jegyzet. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 101–114. p. /Agatha, 2./

Szemerényi, Oswald 1987. Scripta minora. 3. köt. Greek. Hrsg. von Considine, Patrick – Hooker, J. T. Innsbruck, Institut für Sprachwissenschaft. /IBS, 53. Bd. 3./

Szepessy Tibor (szerk.) 1998. Görög drámák. 3. kiad. Budapest, Európa.

Szepessy Tibor (szerk.) 2000. Görög költők antológiája. 2., jav. kiad. Budapest, Typotex.

Szidarovszky János 1932. A görög és a latin nyelv hang- és alaktana. Budapest, MTA Classica Philologiai Bizottságának kiadása. /A classica philologia kézikönyve, II. 1. A/

Tegyey Imre 1996. Nyelvészeti bibliográfia. In Havas László–Tegyey Imre (szerk.): Bevezetés az ókortudományba I. A görög és római világ írásos és tárgyi emlékei. Egyetemi jegyzet. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 367–385. p. /Agatha, 2./

Threatte, Leslie 1980–1996. Grammar of Attic Inscriptions. 1. vol. Phonology. 2. vol. Morphology. Berlin–New York, de Gruyter.

Thumb, Albert–Kieckers, Ernst 1932. Handbuch der griechischen Dialekte. 1. Bd. 2. Aufl. Heidelberg, Winter.

Thumb, Albert–Scherer, Anton 1959. Handbuch der griechischen Dialekte. 2. Bd. 2., erweiterte Aufl. Heidelberg, Winter.

Ventris, Michael–Chadwick, John 1953. Evidence for Greek Dialect in the Mycenaean Archives. JHS, 73. 84–101. p.

Ventris, Michael–Chadwick, John 1973. Documents in Mycenaean Greek. 2nd ed. by J. Chadwick. Cambridge, Cambridge UP.

Vilborg, Ebbe 1960. A Tentative Grammar of Mycenaean Greek. Göteborg, Almquist & Wiksell. /Studia Graeca et Latina Gothoburgensia, 9./

Wachter, Rudolf 1996. Alphabet II. Das griechische Alphabet. In DNP, 1. 537–547. col.

Wachter, Rudolf 2001. Schrift III. Klassische Antike. A. Mykenische Zeit. B. Griechisch in alphabetischer Zeit. In DNP, 11. 237–239. col.

Woodard, Roger D. 1997. Greek Writing from Knossos to Homer. Oxford, Oxford UP.

Woodard, Roger D. 2004a. Attic Greek. In Roger D. Woodard (ed.): The Cambridge Encyclopedia of the World’s Ancient Languages. Cambridge, Cambridge UP, 614–649. p.

Woodard, Roger D. 2004b. Greek Dialects. In Roger D. Woodard (ed.): The Cambridge Encyclopedia of the World’s Ancient Languages. Cambridge, Cambridge UP, 650–672. p.

Zinsmeister, Hans 1990. Griechische Laut- und Formenlehre. Heidelberg, Winter.