Szakirodalmi útmutató

A héber nyelv szakirodalma olyan bőséges és szerteágazó, hogy jelen útmutatóban csak egy igen szűk válogatást tudunk adni. A válogatásba csak angol, német és magyar nyelvű munkákat vettünk fel. További szakirodalomról tájákozódhatnak: Waldman 1989 (rendkívül alaposan felöleli a héber nyelvtörténettel kapcsolatos valamennyi területet), valamint Mark S. Smith 2004, BiblicalStudies.org

Nyelvtani leírások

Mértékadó leíró nyelvtani munkák a klasszikus héber nyelvhez Wilhelm Gesenius nyelvtana, pontosabban annak átdolgozott változatai (1910 és 1991), illetve Joüon–Muraoka 1993. Bár az előbb említettek is tartalmaznak a fonetika és a morfológia mellett szintaxist is, ez utóbbi terület alapvető referenciamunkája Waltke–O’Connor 1990. Bibliai héber nyelvkönyvek közül felsőoktatásban, ezen belül is a filológusképzésben jól használhatóak (kellően alaposak és tankönyvként is jól felépítettek): Weingreen 1985, Seow 1995, Jenni 1981, Lambdin 2003. A magyar nyelvű - alapvetően a hittudományi felsőoktatás használatára szánt – tankönyvekről és segédletekről áttekintést ad Strbik 1999; ezek közül jelenleg is használatban van Tóth Kálmán 1980, Karasszon Dezső fordítási gyakorlatokat tartalmazó füzete (1994) és Szabó Mária 1994, ami az utóbbi idők legigényesebb magyar nyelvű héber nyelvtana.

A modern héber nyelv megismeréséhez nagyon hasznos Glinert 1994 nyelvtani összefoglalója, a nyelvtanuláshoz pedig több, Izraelben kidolgozott tankönyvcsalád is kínálkozik. Az ezek közül a magyar átdolgozásban is megjelent Lipschitz–Yakubovski 1990 mára már elavult, helyette a jeruzsálemi Héber Egyetem kezdők számára készült tankönyveit ajánljuk: Ivrit min-ha-hathala I-II. (2000-2001). (Kedvcsinálónak az ingyenes Online Hebrew Tutorial-t is megteszi.) Speciális igényt elégít ki Muraoka 1982, aki biztos klasszikus héber alapokra építve, a bibliatudomány és judaisztika modern héber (ivrit) nyelvű szakirodalmának olvasására készít fel.

Schwarzwald 2001 a Lincom Europa egyes nyelveket leíró sorozatának a modern héberről szóló kötete: a nyelvtan valamennyi fejezetét tömören tárgyalja a héber betűket nem ismerő nyelvész által olvasható formában, majd glosszázott példaszöveg és részletes bibliográfia zárja a kiadványt.

A héber nyelvtörténet áttekintéséhez alapos összefoglaló munkák Kutscher 1982, illetve Saenz-Badillos 1993, de a Biblián kívüli nagyobb ókori héber korpuszok nyelvének tanulmányozásához külön nyelvészeti bemutatások is rendelkezésünkre állnak:

Gogel 1998 – feliratok

Qimron 1986 – Holt-tengeri tekercsek

Muraoka 1997 – Holt-tengeri tekercsek és Ben Szira

Segal 1927 és Pérez Fernández 1997 – misnai héber (utóbbi tankönyv jellegű)

Ben-Hayyim 2000 – szamaritánus héber

Bodine 1992 szerzői a nyelvészet területeit veszik sorra (fonológia, morfológia, szintaxis, szemantika, diskurzusanalízis, történeti nyelvészet, írásrendszerek), és valamennyi területen egy-két jelenséget elemeznek a bibliai héberben, mind strukturalista, mind pedig generatív nyelvészeti szempontból.

A generatív paradigma vezető nyelvészei közül sokan foglalkoztak a héberrel. Noam Chomsky szakdolgozata (1979) a modern héber morfofonológiáját tárgyalja, és a későbbi generatív fonológia korai próbálkozásának tekinthető. A bibliai héber fonológiáját hagyományos generatív eszköztárral – a modern nyelvészetben kevésbé járatos olvasó számára is érthető formában – például Malone (1993) dolgozza ki.

Szótárak

A héber Biblia tanulásához használható, napjaink tudományos igényeit kielégítő szótár magyar nyelven nincsen, ezért a következők munkákat javasolhatjuk: Brown–Driver–Briggs 1906 és Koeler–Baumgartner 1995, illetve a még csak készülőfélben levő David Clines szerkesztette szótárat (Clines 1993), amely a Biblia mellett a klasszikus héber (i. sz. 2. századig) más forrásait számba veszi, így a feliratok és a Holt-tengeri tekercsek tanulmányozásához is alkalmas.

A rabbinikus irodalom klasszikusnak számító szótára Jastrow 1903, amely – mint a rabbinikus irodalom maga is – héber és arámi elemeket egyaránt tartalmaz.

A modern héber (ivrit) nyelvhez Radácsy László szerkesztésében az elmúlt években kiadott héber–magyar / magyar–héber szótár csak bizonyos fenntartásokkal használható, számos pontatlanságot tartalmaz. Talán a Szalai Anna vezetésével Izraelben készülő új szótár megjelenése majd betölti ezt a hiányt. Addig javasolhatjuk héber-angol / angol-héber szótárak használatát pl. Alcalay 1996, illetve az interneten elérhető Morfix szótárat. A legelterjedtebb és legmegbízhatóbb héber egynyelvű szótár a számos kiadásban és változatban megjelent Avraham Even-Sosan által szerkesztett szótár, legfrissebb kiadása: Even-Sosan 2004.

Szövegkiadások

Jelen munka keretében csak a nagyobb ókori héber korpuszok mértékadó, vagy ha – van olyan – elfogadott tudományos kiadását tudjuk megemlíteni. A héber Biblia tudományos kiadása, amit világszerte a felsőoktatásban is használnak: Biblia Hebraica Stuttgartensia (BHS). A Holt-tengeri tekercsek egységes szövegkiadási sorozata:: Discoveries in the Judean Desert (DJD), 2002-ben jelent meg a 39. kötet. Az ókori héber feliratok mértékadó kiadása: Davies 1991. A Toszefta kéziratokat összevető kritikai kiadását Saul Lieberman készítette el (1962-1988). A Misna elterjedt, oktatásban jól használható kiadása Hanokh Albeck kommentárjával (1978-1983) jelent meg. Sem a jeruzsálemi, sem a babiloni Talmudnak nem készült még kritikai kiadása. (A Henkind Talmud Text Databank digitális adatbázis tartalmaz Talmud kéziratokat, Geniza töredékek és első kiadások szövegét.) Kezdő tanulóknak segítséget jelenthet nem a hagyományos kiadások valamelyikét használni, hanem az Adin Steinzaltz szerkesztésében megjelenőt (1982-, még nem teljes sorozat).

Az alapszövegek több internetes oldalon is szabadon elérhetők pl. Snunit ( héber Biblia, Misna, Toszefta, két Talmud és Misne Tora). A digitalizált szövegek legteljesebb gyűjteménye a Bar Ilan’s Judaic Library CD-n, ez az ókori nagy korpuszok mellett, magába foglal Biblai- és Talmud-kommentárokat, a Zohart, halakhikus és minhag-irodalomat, Maimonides munkáit, a Sulhan Arukhot és kommentárjait, valamint a rabbinikus döntvényirodalom hatalmas gyűjteményét.

Antológiák

A héber irodalom különböző korszakairól és műfajairól magyar fordításban képet kaphatunk az alábbi művek segítségével:

Frisch 1906, ill. Scheiber 1997 – átfogó zsidó irodalomtörténeti válogatások ókortól a 18. század végéig

Patai 1918 és Jáoz-Keszt 1992 – régi és újabb héber költészetről ad körképet

Fröhlich 1998 és Komoróczy 1998 – qumráni szövegek magyarul

Kőszeghy, 2003 – fogság előtti héber feliratok

Szabolcsi 1942 és Molnár 1989 – a Talmud- és midrás-irodalomból mutat be szemelvényeket

Spitzer–Komoróczy 2003 – Magyarországra vonatkozó középkori héber szövegeket (főképp responsumokat és krónikákat) tesz közzé

Sorozatok, szakfolyóiratok

A legrangosabb szakfolyóiratok a héber nyelv, a héber Biblia, illetve egyéb héber/zsidó irodalom témakörében a következők:

Biblica (Pontifical Biblical Intitute, Rome)

Biblical Archaeologist (=BA) 1998-tól Near Eastern Archaeology (=NEA) címen (American Schools of Oriental Research)

Hebrew Union College Annual (=HUCA, Hebrew Union College, Cincinnati)

Jewish Quaterly Review (=JQR, Center for Advanced Judaic Studies, University of Pennsylvania)

Journal for the Study of the Old Testament (=JSOT)

Journal of Biblical Literature (=JBL, The Society of Biblical Literature folyóirata)

Journal of Jewish Studies (=JJS, Oxford Center for Hebrew and Jewish Studies)

Journal of Near Eastern Studies (=JNES, The University of Chicago, Chicago)

Journal of Semitic Studies (=JSS, University of Manchester))

Prooftexts. A Journal of Jewish Literary History (The Johns Hopkins University Press)

Vetus Testamentum (=VT, International Organization for the Study of the Old Testament)

Zeitschrift für die Alttestamentliche Wissenschaft (=ZAW, Walter de Gruyter Verlag)

További a témához kapcsolódó folyóiratok, köztük sok teljes terjedelemben elérhető (full text online).

A kiadói sorozatok terén jó tájékozódási lehetőség a hebraisztikai és judaisztikai témában sokat publikáló kiadók honlapjainak gyűjteménye az iTanakh oldalán. Külön is említésre érdemes két supplementum sorozat: a leideni Brill kiadó által gondozott Supplements to Vetus Testamentum és a Sheffield Academic Press kiadásában megjelenő JSOT Supplement Series. Nagy hagyományúak a Society of Biblical Literature disszertáció és monográfia sorozatai, de több új sorozatot is ad közzé a társaság. Az Ugarit-Verlag Alter Orient und Altes Testament (=AOAT) sorozatában szintén sok a témánk szempontjából releváns kötet jelent meg.

Internetes honlapok

A hatalmas kínálatból néhány olyan linkgyűjteményt emelünk ki, amelyeket egyetemi oktatók állítottak össze, és gyűjtésük kifejezetten a felsőoktatás és tudományos kutatás céljait szolgálja, a héber nyelvet és a héber Bibliát állítva a középpontba:

RAMBI (http://jnul.huji.ac.il/rambi/): hebraisztikai témájú cikkek legnagyobb kereshető bibliográfiája.

iTanakh: Resources for Academic Study (Christopher Heard, Pepperdine University).

Reinhard G. Lehmann (Johannes Gutenberg Universität Mainz) annotált linkgyűjteménye az észak-nyugati sémi nyelvekhez, ezen belül hangsúlyosan a klasszikus héberhez.

Assisting to Your Learn: Ehud Ben Zvi (University of Alberta) által összeállított linkgyűjtemény öt nagy témakörbe rendezve (ókori Kelet, héber Biblia, második templom kora, judaizmus, világ vallásai).

Codex: Resources for Biblical Studies (Tyler F. Williams, Taylor University College).

Old Testament Gateway

Továbbá, mint minden az ókori Kelethez kapcsolódó nyelv és kultúra vonatkozásában, a héber esetében is sok hasznos anyagot és segédletet lehet elérni az ABZU portálon keresztül.

Magyarországi kutatóhelyek és felsőoktatás

Bibliai héber nyelvoktatás szinte minden teológiai / hittudományi felsőoktatási intézményben folyik. Ezek közül ki kell emelni az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetemet (ORZSE), amelynek több szakán is mind a klasszikus, mind a modern héber oktatása az alapvető tantárgyak közé tartozik. Bölcsész (filológiai) képzésként két intézményben található meg: ELTE BTK és PPKE BTK Keleti nyelvek és kultúrák alapszak hebraisztika szakirány keretében. Doktori képzés: ELTE BTK Történettudományi Doktori Iskola, Hebraisztika-Judaisztika program; KGRE Hittudományi Doktori Iskola, ORZSE Zsidó Vallástudományi Doktori Iskola. Önálló szervezeti keretben működő kutatóhelyek MTA Judaisztikai Kutatóközpont, ORZSE-MTA Kutatócsoport, PRTA Simeon Kutatóintézet.

Bibliográfia

Albeck, Hanokh 1978–1983. Sisa szidré misna, I-VI. Jerusalem–Tel Aviv, Moszad Bialik – Dvir (első kiadás: 1956–1959).

Alcalay, Reuben 1996. The Complete Hebrew-English Dictionary. / The Complete English-Hebrew Dictionary.2 vols. New York–Tel Aviv, Chemed Books–Yedioth Ahronoth.

Ben-Hayyim, Zeev 2000. A Grammar of Sammaritan Hebrew. Jerusalem–Winona Lake, Magnes Press–Eisenbrauns.

Biblia Hebraica Stuttgartensia. 1967–1977. K. Elliger –W. Rudolph irányításával. Stuttgart, Deutsche Bibelgesellschaft. (Több újabb kiadás.)

Bodine, Walter R. (ed.) 1992. Linguistics and Biblical Hebrew. Winona Lake, Indiana, Eisenbrauns.

Brown, F–S. R. Driver–Ch. A. Briggs 1906. A Hebrew and English Lexicon of the Old Testament. Boston, Houghton (több utánnyomás).

Chayat, S.–S. Israeli –H. Kobliner. 2001. Ivrit min ha-hathala / Hebrew from Scratch 2. vols. Jerusalem, Akademon.

Chomsky, Noam 1979. Morphophonemics of Modern Hebrew. New York – London, Garland Publishing, Inc. /Outstanding Dissertations in Linguistics, 12./

Clines, David J. A. 1993-. The Dictionary of Classical Hebrew. Sheffield: Sheffield Academic Press. (Jelenleg 5 kötet van kész a nun-ig.)

Davies, G. 1991. Ancient Hebrew Inscriptions. Corpus and Concordance. Cambridge, Cambridge UP.

Discoveries in the Judean Desert 1955– .Oxford, Clarendon.

Even-Sosan, Avraham (ed.) 2004. Milon Even Sosan. 6 vols. Jerusalem, Magnes Press (számos korábbi kiadás, illetve rövidített változatok).

Frisch Ármin 1906. Szemelvények a Biblia utáni zsidó irodalomból. Budapest, Pallas. (Reprint: Budapest, 1993, Auktor Könyvkiadó.)

Fröhlich Ida 1998. A qumráni szövegek magyarul. Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem /Studia Orientalia, 1./.

Gesenius, W.–E. Kautzsch–G. Bergsträsser, G. 1991. Hebräische Grammatik. 6. Nachdruckaufl. Der 28. vielfach verbesserten und vermehrten Auflage. Hildesheim, Olms.

Gesenius, W.–E. Kautzsch–A. E. Cowley1910. Gesenius’ Hebrew Grammar. Oxford, Clarendon.

Gogel, S. L. 1998. A Grammar of Epigraphic Hebrew. Atlanta, Scholars Press.

Jáoz-Keszt, Itámár 1992. Dávid tornya – Modern héber költők. Budapest, Belvárosi könyvkiadó.

Jastrow, Marcus 1903. A Dictionary of the Targumim, the Talmud Babli and Yerushalmi, and the Midraschic Literature. 2 vols. London–New York, Luza –Putman (újabb reprintek: New York: Pardes, 1950; Jerusalem: Horev, é.n.)

Jenni, Ernst 1981. Lehrbuch der hebräischen Sprache des Alten Testament. Basel–Frankfurt a.M., Helbing–Lichtenhahn.

Joüon, P–T Muraoka 1993. A Grammar of Biblical Hebrew. Roma, Pontificio Instituto Biblico.

Karasszon Dezső 1994. Héber gyakorlókönyv és bibliai arámi nyelvtan. 2. kiad. Budapest, Református Teológiai Akadémia.

Kardos László é. n. Héber költők antológiája. Budapest, Farkas Lajos.

Koehler, L.–W. Baumgartner 1995. Hebräisches und Aramäisches Lexikon zum Alten Testament.2 Bde. Leiden – New York, Brill..

Komoróczy Géza 1998. Kiáltó szó a pusztában. Budapest, Osiris.

Kőszeghy, Miklós 2003. Cseréplevelek. Héber feliratok a fogság előtti Palesztinából. Budapest, Új Mandátum Kiadó /Kréné, 2/.

Kutscher, E. Y. 1982. A History of the Hebrew Language. Jerusalem–Leiden, The Magness Press–E. J. Brill.

Lambdin, Thomas O. 2003. Introduction to Biblical Hebrew. London, Darton–Longman and Todd.

Lieberman, Saul 1962–1988. The Tosefta. According to Codex Vienna with Variants. New York, The Jewish Theological Seminary of America.

Lifschitz, Arieh–Sara Yakubovski 1990-1991. Héber (ivrit) nyelvkönyv. A mai Izrael nyelve kezdőknek I-II. Budapest, Makkabi.

Malone, Joseph L. 1993. Tiberian Hebrew Phonology. Winona Lake, Indiana, Eisenbrauns.

Molnár Ernő (szerk., ford.) 1989. A Talmud könyvei. Budapest, IKVA Könyvkiadó. (Eredeti: Budapest, 1921-23, Korin Testvérek.)

Muraoka, T. 1982. Modern Hebrew for Biblical Scholars. An Annoted Chrestomathy with an Outline Grammar. Sheffield, JSOT Press.

Patai József 1910-1918. Héber költők. . kötet, Budapest, k.n. (2. kiadás: Budapest, é. n., Múlt és Jövő).

Pérez Fernández, Miguel 1997. An Introductory Grammar of Rabbinic Hebrew. Leiden–New York–Köln, Brill.

Qimron, E. 1986. The Hebrew of Dead Sea Scrolls. Atlanta, Scholars Press.

Rabin, C. 1973. A Short History of the Hebrew Language. Jerusalem, Orot.

Radácsy László 2003. Magya -héber nagyszótár. Budapest, Akadémiai–Makkabi Kiadó.

Radácsy László é.n. Héber- magyar nagyszótár. Budapest, Akadémiai–Makkabi Kiadó.

Sáenz-Badillos, A. 1993. A History of the Hebrew Language. Cambridge, Cambridge UP.

Schwarzwald, Ora R. 2001. Modern Hebrew. München, Lincom Europa. /Languages of the World/Materials, 127./

Scheiber Sándor, szerk. 1997. A feliratoktól a felvilágosodásig. Zsidó irodalomtörténeti olvasmányok. New York – Budapest – Jeruzsálem, Múlt és Jövő.

Segal, M. H. 1927. A Grammar of Mishnaic Hebrew. Oxford, Clarendon. (számos utánnyomás).

Seow, C. L. 1995 A Grammar for Biblical Hebrew. Rev. ed. Nashville, Abingdon Press. Revised edition.

Spitzer, Shlomo J.–Komoróczy Géza 2003. Héber kútforrások Magyarország és a magyarországi zsidóság történetéhez a kezdetektől 1686-ig. Budapest, MTA Judaisztikai Kutatócsoport–Osiris. /Hungaria Judaica, 16./

Steinsaltz, Adin 1982-. Talmud bavli. Jerusalem, The Israel Intitute for Talmudic Publications.

Strbik Andrea, Héber nyelvtanok Magyarországon. A Magyarországon kiadott, magyar szerzők által írt vagy magyar nyelvű héber nyelvtanok bibliográfiája (1635-1995). Budapest, MTA Judaisztikai Kutatócsoport–Osiris Kiadó /Hungaria Judaica, 10/.

Szabó Mária 1994. Bevezetés a bibliai héber nyelvbe. Szeged.

Szabolcsi Lajos 1942. Gyöngyszemek a Talmudból és a Midrásból. Budapest, IMIT.

Waldman, Nahum M.1989. The Recent Study of Hebrew: A Survey of the Literature with Selected Bibliography. Cincinnati–Winona Lake, IN, Hebrew Union College Press – Eisenbrauns/ Bibliographica Judaica, 10/.

Weingreen, Jacob 1985. A Practical Grammar for Classical Hebrew . Oxford, Clarendon (első kiadás: 1959).