alműfaj
VIL1 231 részcímszóA →népköltészet műfajai meglehetősen változékonyak, mert ezeket a kutatók csupán általánosságban definiálták, történeti keretek közé viszont csak a legritkábban illesztették, és ezért rendszerint különböző alműfajok feltételezésével próbálja a népköltészeti kutatás valamelyes rendszerbe foglalni a gondjára bízott alkotásokat. Az alműfaj ily módon egyfelől rokon alkotások csoportja (pl. betyárballada, nemzetiségcsúfoló szólás, ekedal stb.), másrészt a nemzetközinek feltételezett műfaj lokális változata is (pl. a Robin Hood-dalok, a Posehony falura vonatkozó falucsúfolók, a Kyffhausermonda stb.). Az alműfaj megléte voltaképpen bizonyítéka annak, hogy a népköltészet határain belül sem a szó teljes értelmében vett egyedi műalkotás, sem önálló műfaj nem alakulhat ki. Különösen az epikus alműfajok esetében állapította meg ezt egyértelműen az eddigi kutatás. A lírai műfajok és alműfajok összefüggésének kutatása most indult meg.
Irodalom:
C. W. von Sydow: Kategorien der Prosa-Volksdichtung (Festschrift für John Meier, 1934); R. S. Boggs: Folklore Classification (Southern Folklore Quarterly, 1949); E. Carneiro: Classificacáo decimal do folclore Brasileiro (Estudos e ensaios folclóricos em homagem a Renato Almeida, 1960); V. J. Propp: Principi klaaszifikacii folklornih zsarnov (Szovjetszkaja Etnografija, 1964); L. Bedker: Folk Literature-Germanic (1965); V. J. Guszev: Esztyetyika folklora (1967).
