neofolklorizmus
VIL9 204a folklorizmus új formája, amely a 20. sz.-ban jelentkezik. Amíg a korábbi társadalomtörténeti korszakokban a folklórnak a nem-folklórban való megjelenése változó célokat szolgált, a 19. sz.-i népiesség ezt rendszerint a nemzeti irodalom megteremtésével kapcsolta össze és a népet illetően társadalmi emancipációt is sürgetett. Ezzel szemben századunkban főként formai újításként bukkan fel a folklór átvétele (igen határozottan a szimbolizmus és a szürrealizmus keretében, de általában is az avantgard törekvések között): egyes elemeket, megoldásokat vesznek át. Nemcsak az irodalomban találjuk meg, hanem pl. Bartók B. zenéje, P. Klee festészete, M. Chagall ábrázolásmódja, I. Mestrovic motívumai ilyennek nevezhetők. Az irodalomban teoretikus érvénnyel fogalmazza meg M. Gorkij (és nyomán a szovjet esztétika) minden alkotás „népi” eredetének követelményét, a motívumokban azonban A. Blok, B. Paszternak, I. Babel vagy akár M. Bulgakov többet vesz át, Sz. Jeszenyinnek pedig szinte egész költészete így értelmezhető. A montázsszerű, izolált átvételt J. Joyce és E. Pound műveiben figyelhetjük meg a leginkább. A latin-amerikai íróknál a népélet ábrázolása kerül előtérbe, kevés a közvetlenül folklór eredetű vonás, nem hiányzik azonban a teoretikus megfogalmazás sem (A. Carpentier). Inkább néprajzi, mint folklorisztikai adatokra épít a lengyel St . Reymont, vagy a francia R. Martin du Gard, sőt az olasz írók közül is többen (pl. C. Pavese). ● Kelet-Európában, így Mo.-on is nem mindig könnyű elválasztani egymástól a „régi” és az „új" folklorizmust. Petőfi S., Arany J., H. Botev és M. Lermontov nyilvánvalóan a korábbi megoldást képviselik. Ady E., még inkább József A., L. Blaga vagy M. Krleza azonban átmenetet alkotnak a két megoldás között. ● Noha felületesen szemlélőnek hasonló jelenség, a harmadik világban most megerősödött →tradicionalizmus, neoprimitivizmus voltaképpen más: ott nem a hivatásos irodalommal és műveltséggel már szembeállított folklór, hanem még a homogénnek tekintett etnikus, törzsi vagy helyi hagyomány az átvétel forrása. ● E jelenség nemzetközi méretű kutatása az utóbbi évtizedben magyar kezdeményezésre indult meg, gazdag és sokrétű eredménnyel. (→folklorizmus)
Irodalom:
Voigt V.: Vom Neofolklorismus in der Kunst (Acta Ethn, 19W); A folklorizmus egykor és ma I—IV (1978); Folklorismus Bulletin (1979—); A folklorizmus fogalma és jelenségei I—IV. (1981).
