Vissza a főlapra

Jelmagyarázat:


EKL: Esztétikai kislexikon
KKE: Kulturális kisenciklopédia
VIL: Világirodalmi lexikon

enigma

VIL2 1119 | Fónagy Istvánnal közösen

5. A népköltészetben az enigmának egyszerűbb formái ismeretesek, közülük nem egy az irodalmi rejtvények leszármazottja vagy utánzása. Területileg és történetileg igen különbözők, több csoportra bonthatók. ● (→rejtvény, embléma) ● Implicit enigmának tekinthető az anagramma, mely magában rejti a választ egy nyíltan fel nem adott kérdésre. Ez a válasz, ez a titkos üzenet összeállítható a szöveg betűiből, a gyanútlan olvasó azonban nem tudhatja, hogy a szöveg mögött másik üzenet rejlik. Nemegyszer vita tárgyát képezi, hogy valóban titkos üzenetet tartalmaz-e, ana­grammatikos-e egy adott szöveg. F. Saussure feltevése szerint például a latin saturnusi versek, Vergilius Aeneisének, Lucretius De rerum naturájának, Seneca tragédiáinak számos sora anagrammát tartalmaz. Saussure feltevése szerint az anagrammatizáló tendencia az indoeuró­pai költészet jellegzetes vonása, mely egyaránt fellelhető a római, a görög, a germán és az óind költészetben. Ezt a feltevést mindeddig senkisem igazolta, senkisem cáfolta meg. ● A manifeszt üzenet minden betűjét tartalmazza a rej­tett üzenet a logogriphosz rejtjelezési sza­bályai szerint. Cicero a „metulas” ('kis piramisokat') szóba rejti a köznapi „salutem” (’üdvözletet’) szót egyik levelében. Az átkódolás a kezdőbetű módo­sításával történik metagrammák esetében. A charade a homonímia segítségével elemzi szét játékosan több szóvá az egyszerű szavakat is („sündörög”, „sün”, „dörög”, →még etimológia). Talányos az olyan betűsorozat is, mely többféleképpen ta­golható és értelmezhető (→kétértelműség, szójáték). A szöveget függőleges irányban olvasva vezet el a rejtett üzenethez az akrosztichon. ● Az enigma modern vál­tozata a képrejtvény, a betűrejtvény, a keresztrejtvény.

Irodalom:

A. Aarne: Ver­gleichende Rütselforschungen (1918–1920); J. M. de Melo: Enigmas populares (1950); A. Santi: Bibliografia della enig­mistica (1952); M. Bernasconi: Histoire des enigmes (1964); M. Hain: Rätsel (1966); J. Starobinski: Les mots sous les mots. Les anagrammes de F. de Saussure (1971).