enjambement
VIL2 1124 - 1125 | részcímszóa népköltészetben csupán előzményei fedezhetők fel. Ilyen pl. a finnugor népköltészetben általános séma, amikor egy gondolatritmussal többszörösen tagolt mondat különböző sorokba tagolódik, és a sorvégeken rendszerint ismétlődő ige áll. A manysi medveénekekben általános ez a megoldás:
Fenséges-Ég atyám, melyet alkotni szokott
fagyos orrú orr-csípő szelét előhozza,
hideg orrú orr-csípő szelét megalkotja,
a széles szemű szemes havat hullatja,
a kis szemű szemes havat hullatja.
(Munkácsi B. fordítása nyomán
A volgai finnugor népeknél már nem epikus énekekben, hanem bonyolultabb lírai dalokban (pl. katona-búcsúztatókban) is megtalálható. Egy mari dal részlete:
Az ég kakukkja, apám, itt marad,
A kakukk szárnya, anyám, itt marad,
Az ég fecskéje, bátyám, itt marad,
A fecske szárnya, bátyám felesége, itt marad ...
Hasonló sorszerkesztés a régies moldvai csángó népdalokban is megtalálható, még a sor végén ismételt igei zárlat is felismerhető:
Hegyen, földön járogatok vala,
Virágocskát szedegetek vala,
Csincsecskékbe csincselgetem vala,
Bokrétába kötögetem vala.
Bizonyos nyomokban a régi magyar műköltészet epikai és lírai alkotásai is hasonlóak. ● Hasonló formák azonban igen sok nép költészetéből idézhetők, és ezért az
ismétlés + ige
egy mondat esetleg továbbfejlesztett ismétlés + ige szerkezet mégsem tartható kizárólag finnugor sajátosságnak. ● (→paralelsznaus)
Irodalom:
R. Austerlitz: Ob-Ügric Metrics (1958); Gáldi L.: Le probléma de l'enjambement dans le folklore poétique finno-ougrien (Congressus secundus inter-)
