Vissza a főlapra

Jelmagyarázat:


EKL: Esztétikai kislexikon
KKE: Kulturális kisenciklopédia
VIL: Világirodalmi lexikon

vándormonda

VIL16 384

olyan monda, amely széles körben, több nép hagyományaiban is ismert. Valamennyi mondai műfajban előfordul, sőt, nevével ellentétben, a →helyi monda is lehet széles körben elterjedt. Fejlett formái már a →mese (és néhány hasonló műfaj, pl. a →legenda) típusaihoz hason­lítanak. ● Létezését a mondakutatás kez­detektől felismerte, de főként a nem egé­szen tipikus →hősmondáról mutatták ki már a 19. sz. közepén, hogy elterjedtsége időben és térben nagy távolságokat hidalhat át. A mondák motívumainak és típusainak katalogizálási nehézségei (valamint a mesetípusok katalogizálásának sikerei) vezettek ahhoz, hogy R. Th. Christiansen megkísérelte az ilyennek nevezhető norvég mondák katalógusának elkészítését (→mon­dakatalógus), mégpedig a 3000 és 8025 tí­pusszámok között, tehát a nemzetközi me­sekatalógus (→AaTh) folytatásaként. A nemzetközi folklorisztika azóta is ezt hasz­nálja (a magyar is), lényegében kiegészíté­sek nélkül, noha minden nép mondahagyo­mányában előfordulnak más, ugyancsak széles körben ismert mondatípusok. Ezek közül a legfontosabbak: 3000–3025 varázskönyv; 3030—3080 boszorkányok és boszor­kányosság; 4004—4050 emberi lelkek, kísértetek; 4050—4090 folyók, tavak, a tenger szellemei; 5000—5050 törpék és óriások 5050—6070 tündérek; 7000—7020 házi szellemek és koboldok; 7050—8025 helyi mondák (települések, események, személyek).

E történeteket természetesen az irodalom is átveszi, s itt is találhatók vándormon­dákhoz sorolható változatok (pl. →boszor­kánymonda, kísértettörténet, tündérirodalom stb.). Feltűnő, hogy jó néhány hasonlóan széles körben közismert történetcsoport itt nem szerepel (pl. az →ördögirodalom alko­tásai). Ezeket tárgyalják viszont a mondák rendszerezései és katalógusai. ● A magyar történeti irodalomban és folklórban legtöbbször átdolgozott formában — számos vándormonda ismert. Szerkezetük bonyo­lultabb, következetesebb, mint más mon­dáké; megtaláljuk a ciklikusságot is (pl. a →rablótörténet, betyármonda esetében). ● (→monda, vándorlás)

Irodalom:

R. Th. Christiansen: The Migratory Legends (1958); Voigt V.: A mondák műfaji osztá­lyozásának kérdéséhez (Ethn, 1963); uő: A mondák strukturális morfológiai vizsgá­lata (MTA I. OK, 1974); Vargyas L.: Népköltészet (Magyar Néprajz, 5. köt., 1988).