Azadovszkij, M.K.
VIL1 595 | Barta Lajossal közösen(lrkutszk, 1888. dec. 18.—Leningrád, 1954. nov. 24.): szovjet orosz folklorista, etnográfus, irodalomtörténész. A szibériai népek életének, történetének és irodalmának legjelentősebb modern kutatója. Az Amur és a Léna menti expedíciói során hatalmas folklorisztikai anyagot gyűjtött össze. Foglalkozott a dekabrista írókkal is. Főként a népköltészet vizsgálatában az ún. „egyéniségkutató” irányzat képviselője, legjelentősebb ilyen módszerű monográfiája az Eiene sibirische Marchenerzahlerin (’Egy szibériai mesemondó asszony’, tan., 1926), amely Helsinkiben jelent meg, a két világháború közti európai folklorisztika egyik legismertebb alkotása. Döntő hatással volt a modern magyar mesekutatásra is. Halála után jelent meg kétkötetes összefoglaló munkája, az Isztorija ruszkoj folklorisztyiki (’Azorosz folklór története’, tan., 1958—1963). ● Főbb műve még: Sztatyi o lityerature i folklore ('Cikkek az irodalomról és a folklórról', tan.-ok, 1960).
