Vissza a főlapra

Jelmagyarázat:


EKL: Esztétikai kislexikon
KKE: Kulturális kisenciklopédia
VIL: Világirodalmi lexikon

kiszámoló

VIL6 325

kiolvasó; a gyermekfolklór és a gyermekirodalom keretén belül a →játékdal olyan alműfaja, amelyben rendszerint valamilyen játék számára kijelölik a szereplőket. Poétikailag a →rigmus szabályait követi, feltűnő, hogy igen gyakran érthetetlennek tűnő szövegrészek (→halandzsa) találhatók benne, amelyek egy részét azonban a csúfoló, a nyelvgyötrő formáinak eltorzítása alapján mégis értelmezhetjük. Világszerte elterjedt, a különböző népek és nyelvek között számos meglepő átmenetet és egyezést mutat (pl. indoeurópai számne­vek nyomait a magyarban, kelta számo­két az angolban, zsidó vagy cigány nyelvi elemeket a szláv szövegekben stb.). Összehasonlító és nyelvészeti kutatása most indult meg, távolra mutató egyezések felfedezésével. Több formája, mint a francia comptine vagy az angol rhyme az irodalomban is nagyobb visszhangot vál­tott ki. ● (→gyermekirodalom, gyermekmondóka, gyermekvers, játék)

Irodalom:

.: H. Carrington-Bolton: The Counting-Out Rhymes of Cildren (1888); Kelemen J.: Egyedem-begyedem (1937); I. Opie–P. Opie: The Oxford Dictionary of Nursery Rhymes (1951); J. Baucomont—J.-F. Guibat —T. Lucile—R. Pinon—Ph. Sou­pault: Les comptines de la langue francaise (1961); R. Dirx: Kinderreime (1963); K. Pisarkowa: Wyliczanki polskie (1975); Voigt V.: Kishegyesi honorejtvé­nyek (A Hungarológiai Intézet Tudomá­nyos Közleményei, 1975); Voigt V.: Fone­tika és fonotaktika egy folklór műfajban (Nyelvtudományi Közlemények, 1977).