Vissza a főlapra

Jelmagyarázat:


EKL: Esztétikai kislexikon
KKE: Kulturális kisenciklopédia
VIL: Világirodalmi lexikon

echtra

VIL2 945-946

[ehtra]; echtrae; echtrai: az óír prózaepika műfaja. Az elnevezés eredeti jelentése 'kaland', később inkább 'utazástörténet' értelme lesz, mivel a kalandsorozat kerete rendszerint valamely cso­dálatos utazás (ezért keverik össze már az óír műkatalógusok is az echtra és az →imram műfajához tartozó alkotáso­kat), amelynek során a hős más világba jut és ott rendszerint egy természetfeletti leány szerelmét nyeri el. A némi történeti hitelességre is törekvő epika szabadabb, olykor egyenesen mesei fan­táziával leírott terméke, amely (esetleg normann befolyásra) különösen a 9. és 11. sz. között virágzik, és a középkori lovagi epika kalandtörténeteinek egyik legközvetlenebb előzménye. Legismertebb darabjai: a 8. sz.-i Echtra Fheargusa Maic Léti ('Fearghusnak, Léide fiának utazása'), amelynek a 13. sz.-i átdolgozá­sában (Imtheachta Tuaithe Lucra agus Aidheach Fearghusa, 'A luchrabeliek cselekedetei és Feargus halála') szereplő luprucáin-törpék országa lehetett a mo­dellje Swift Liliputjának; a 8. sz.-i kéziratból ismert, de ennél biztosan régibb megszövegezésű Echtrae Chonlai Choím Maic Cuind Chétchathaig ('A Százcsatájú Cond király fiának, Conlae­nak utazástörténete'): a hős egy tündérleány hívására messzi útra kél, ahonnan sosem tér vissza; a 9. sz.-i szöveggel ismert Echtra Cormaic i Tír Tairngiri ('Cormac kalandja az Ígéret Földjén'): Cormac Mac Airt ír főkirálynak, a százcsatájú Cond unokájának, Conlae fiának látogatása az ígéret földjére (a túlvilágra), majd visszatérése onnan; a 10. sz.-i Echtra Nemi ('Nera kalandja'): Ailil király vitéze, Nera egy föld alatti barlangba jut, ahol a közönséges emberek számára láthatatlan síd nép (vagyis a tündérek) élnek, az Echtra Mac nEchach Mugmedóin ('Eochu Muigmedón király fiainak kalandjai'): öt királyfi eltéved az erdőben, egy forrásnál rútnál is rútabb asszonyt találnak, aki csak annak ad vizet, aki megcsókolja őt. Csupán Niall királyfi teszi meg ezt, az asszony csodaszép leánnyá változik, és megjósolja a királyfi dicső jövőjét. Ez a 11. sz.-i szöveg az egyik forrása G. Chaucer: Wyf of Bathes Tale ('A bathi asszonyság meséje'; a Canterbury Mesékben) c. művének, valamint a Wedding of Sir Gawain and Dame Ragnell (’Gawain úr és Ragnell úrhölgy házassága’) c. középangol →romance-nak. Az ír főkirályról szóló, leg­ismertebbnek nevezhető kalandtörténe­teket Echtra néven foglalta össze egy 11. sz.-i ír szerzetes (valószínűleg Dub Dá Leithe, aki 1049 és 1064 között az armaghi kolostor apátja volt). O A 15—16. sz.-ban echtra névvel jelölték a legkülönbözőbb eredetű kalandos tör­téneteket (Marco Polo, Mandeville, Ari­osto stb.). ● (→kelta irodalmi formák)

Irodalom:

M. Dillon: The Cycles of the Kings (1946).