Vissza a főlapra

Jelmagyarázat:


EKL: Esztétikai kislexikon
KKE: Kulturális kisenciklopédia
VIL: Világirodalmi lexikon

alpamis

VIL1 234-235 | Haza Györggyel közösen

a közép-ázsiai és a volgai török népek — üzbégek, kazahok, karakal­pakok. altajiak, baskírok, kazáni tatá­rok — népi eposza. Fennmaradt változa­taiban a sztyeppei nomád rablóhordákkal való harcokat eleveníti fel. Az eposz címadója a főhős, Alp Bamsi beyrek, neve számos változatban él Közép-Ázsiában. A történetnek négy fő verzióját külön­böztetik meg, a kungrat, az oguz, a kipcsak és az altaji változatot. Amint ezt az oguz változat régies vonásai bizo­nyítják, az Alpamis-epika a Szir-Darja vidékén már a 9-10. században, sőt, az altaji változatok szerint az oguzoknak a közép-ázsiai sztyeppékre való bevándor­lása előtt — a 6-8. században — ismert lehetett. Egyes kutatók szerint a kungrat változatban előforduló és az Odüsszeia világával rokon motívumok ennél is régibb eredetre vallanak. O V. M. Zsirmunszkij az Alpamis-történet elemeinek vizsgálata alapján dolgozta ki a hősmese elméletét. Eszerint a hősepikának és a tündérmesék zömének történeti előzménye az itt megvalósított hősmese műfaja, amelynek alaptörténete egy hős heroikus neveltetése. A hős csodálatos módon születik, ereje és bátorsága ter­mészetfeletti, felserdülvén önszántából, parancsra vagy sugallatra hőspróbáló útra indul, közben fegyverzetet, baráto­kat és ellenségeket szerez. Általában egy csodálatos leánnyal kötött házassággal fejeződik be a történet. ● Az egyes nem­zeti változatok mind műfajilag, mind motívumaikat tekintve sok közös vonást, s még több eltérést mutatnak. A kutatás figyelme eddig elsősorban az üzbég és a kazah változatokra irányult. Ez utóbbi kiadására a kiváló kazah író és tudós, M. O. Auezov vállalkozott. ● Elhangzot­tak olyan elképzelések, amelyek szerint egyes magyar népmesei motívumok kap­csolatban állnak ezzel az epikus körrel. Az kétségtelen, hogy a kora középkori Alap személynevünk a főhős nevével rokonítható, kétséges azonban, hogy ez már a kialakult epika nyoma, vagy csu­pán számos török eredetű nevünk egyike.

Irodalom:

V. M. Zsirmunszkij: Szkazanyije ob Alpamise i bogatirszkaja szkazka (1960); M. O. Auezov—N. Sz. Szmirnova: Alpamis-Batir (1961); P. N. Boratav: L'épopée et la „hikáye” (PhTF, 2. köt., 1964).