evolucionista irányzatok
VIL2 1318a történelem, az etnológia és az egyetemes irodalom-történet irányzatai, amelyek az emberi társadalom és kultúra folyamatos fejlődését kutatják és vallják. Az evolúció indítékaként szerepelhet biológiai ösztön (mint pl. Ch. Darwin esztétikájában), társadalmi önmozgás (mint FI. Spencer filozófiájában), az emberi kultúrák sokrétűségéből származó különbségek folyamatos megnyilvánulása (erre épül L. White etnológiai evolucionizmusa), de társadalmi–történeti fejlődés is (ezt előlegezi L. H. Morgan fejlődéselmélete, majd ezt bontja ki a marxizmus világ-méretű társadalommagyarázata). Mivel mindegyik elgondolás számos nép és kultúra, jelenségeit veti össze egymással, módszertanilag az →összehasonlító iroda-lomtudomány kifejlesztéséhez járult hozzá. Képviselői különös kedvvel foglalkoztak az →ősköltészet és általában az irodalom kezdetének problémáival, a →primitív költészet műfajainak klasszikus műfajokká válásával. Itt rendszerint a rituális elmélet híveivé váltak. ● A közvetlen műfaji evolúciót ritkábban vizsgálták, ez csak a legújabb szovjet tipológiai kutatásban vált középponti témává. Poétikai kutatásaik során a történeti poétika javaslatát már a múlt század végén felvetették, ennek tüzetes kidolgozása azonban mind ez ideig nem történt meg. Századunkban a funkcionalista irányzatok, majd a strukturalista irányzatok hevesen támadták az evolúcionizmus fő elveit, legújabban azonban (a társadalmi és művészeti fejlődés adatainak világméretűvé válása során) ismét nagy figyelem fordult megoldásai felé, a régi sejtésekből egyre több igazolható. ● (→etnológiai irodalomszemlélet, diffuzionista irányzatok)
Irodalom:
E. B. Tylor: Primitive Culture (1871); Ch. Darwin: The Expression of the Emotions in Man and Animals (1872); H. M. Chadwick—N. K. Chadwick: The Growth of Literature (1932—1940); A. N. Veszelovszki j : Isztoricseszka ja poetyika (1940); L. White: The Science of Culture (1949); C. Sachs: The Commonwealth of Art (1955); A Closs: Kulturhistorie und Evolution (1956); Szovremennie burzsuaznie koncepcii isztorii vszemirnoj lityeraturi (1967); W. Rudolph: Der kulturelle Relativismus (1968).
