babona
KKE 45közhasználatú értelmezésben indokolatlan hiedelem, amely nem tartozik a tételes vallások hiedelemrendszerébe. Gyakran azonosítják a →néphit vagy akár a hiedelem fogalmával, noha ezek szélesebb kategóriák. Művelődéstörténeti szempontból szoros kapcsolatban áll a →mágia jelenségeivel, és ismerjük modern formáit (pl. spiritizmus, okkultizmus stb.) is. Nem csupán a természettudományos világnézet, hanem több vallás is elutasítja, ugyanakkor bizonyos formáit felhasználja, akár kanonizálja is (pl. csodák, szentek, ereklyék stb.). A primitív vallás keretében is ismertek hasonló jelenségek ( →vallás ).
Irodalom:
E. Radford–M. A. Radford: Encyclopedia of Superstitions (1948); J. G. Frazer: Az aranyág (1965); G. Jahoda: A babona lélektana (1975); Szőnyi Gy. E.: Titkos tudományok és babonák (1977); R. Petzoldt: Magie und Religion (1978); D. Harmening: Superstitio (1979); Jung K.: Táltosok, ördögök, garabonciások (1985).
egzotizmus, exotizmus
KKE 88az etnológia és esztétika fogalma, a távoli kultúrák iránti érdeklődés, illetve művészeteik átvétele az európai hivatásos kultúrába és művészetbe. Voltaképpen a →primitivizmus sajátos megnyilvánulása, távolról rokonságot tart a →folklorizmus jelenségeivel, a szorosabban vett →orientalizmus megnyilvánulásaitól pedig alig elválasztható.
Irodalom:
P. Jourda: L’exotisme (1938): R. Mathé: L’exotisme (1972); B. Danielson: Gauguin élete Tahitin (1967); G. Cocchiara: Az örök vadember (1965); U. Bitterli: „Vadak” és „civilizáltak” (1982); M. L. Carvalhão Buescu: O estudo das linguas exóticas no século XVI. (1983).
