kreol nyelvű irodalmak
VIL6 687 | átdolgozott címszó<spanyol és portugál crollo, criollo 'bennszülött'>: A kreol nyelvek keveréknyelvek. Leginkább a gyarmatosítók és egyes leigázott latin-amerikai, afrikai, ázsiai stb. népek nyelvi érintkezéséből jöttek létre bizonyos ideig tartó kétnyelvű állapot után. A legtöbb az angolnak, a franciának, a portugálnak és a hollandnak a helyi lakosság által tökéletlenül elsajátított, eltorzított változata (a bennszülött nyelvek erős szubsztrátumhatása elsősorban a hangtan és a nyelvtan területén nyilvánul meg). A kreol nyelvek válfajának tekintik a pidgin jellegű nyelveket, amelyek azonban töredékesek, jobbára csak a köznapi érintkezésre szolgálnak. ● Az ide sorolt nyelveket a kreolizálódás alapjául szolgáló európai nyelvek szerint szokás csoportosítani: 1) A francia nyelv az alapja a créole-nak, ezt beszéli Haiti lakosságának többsége, Dominika lakosságának kisebb része, továbbá Martinique, Guadeloupe, Francia Guyana, Mauritius és Réunion lakosságának zöme, valamint Trinidad és Tobago lakosságának is ez az egyik nyelve. Bizonyos értelemben ide sorolható a Vietnamban használt francia nyelv is. ● 2) Az angol nyelv alapján alakult ki a creole, amelyet a Hawaii-szigetek, Barbados és a Bahama-szigetek népe beszél, valamint Trinidad és Tobago lakosságának is ez az egyik nyelve Ugyancsak angol alapúak Suriname kreol nyelvei (sranan stb.), továbbá a krio nyelv, melyet Freetown (Sierra Leone) lakossága beszél. A 'melanéz pidgin engliah alapján fejlődtek ki az újmelanéz kreol nyelvek Pápua Új-Guinea északkeleti részén és a Salamon-szigeteken. Angol alapú kreol nyelvet beszél Dél-Carolina és Georgia (USA) partközeli szigeteinek néger lakossága is. ● 3) A portugál nyelv szolgált alapjául a creolonak (Zöld-foki-szigetek, Sáo Tomé és Príncipe). Spanyol - port alapú a papiamento, amely a Holland Antillákon (Curacao-sziget, Aruba-sziget) alakult ki. - 4) Holland alapú a creole, amelyet a Virgin-szigeteken beszélnek. ● A felsorolt államok, ill. népek többségének van kreol nyelvű írásbelisége (sajtó, tankönyvek stb.), némelyiknek pedig számottevő szépirodalma (főleg költészet) is van. Ezek az irodalmak lexikonunkban az országnevekkel, illetve a népnevekkel kezdődő címszavak alatt találhatók.
Irodalom:
H. Schuchardt: Kreolische Studien (1882–1891); Creole Language Studies (l. évf., 1960); Proceedings of the Conference on Creole Language Studies (1961); W. Stewart: Creole Languages in the Caribean (Study of the role of second languages in Asia, Africa and Latin America, 1962); K. Whinnom. The Origin of the Europeanbased Creoles and Pidgins (Orbis, 1965); D. de Camp. The Field of Creole Language Studies (Studia anglica Posnanensia, 1968); Le créole fracais d'Haiti (1968); Pidginization and Creolization of Langues (kiad. D. Hymes, 1971); Pap M–Szépe Gy.: Társadalom és nyelv (1976); J. Voorhoeve-U. M. Lichtveld: Creole Drum (1975).
