parasztregény
VIL10 188-189a paraszti élet ábrázolását középpontjába állító regény. Közvetett előzményeket nem számítva a 19. sz. közepére a német irodalomban (Bauernroman) alakul ki (J. Gotthelf, G. Keller és mások műveiben), majd megjelenik a többi európai irodalomban (E. Zola, G. Verga, L. Ny. Tolsztoj), különösen a peremterületek irodalmában (lengyel, román, balti, skandináv, finn, balkáni, magyar, kanadai francia, indiai, kínai stb.). Több irodalmi és politikai irányzat (→népiesség) igen fontosnak tekinti, gyakran ugyanazokat a műveket ellenkező értelemben idézi a szocialista vagy éppen a nemzetiszocialista irodalomszemlélet. ● Noha – főként az önéletrajzi jellegű művek — igen gazdag folklór hagyományra utalnak, ezt ritkán közlik, általában megmásítják, szimbolikusan értelmezik, és csak áttételesen utalnak rá. ● Egyes rövidebb műfajokban (pl. →Dorfgeschichte, falusi történet) már több a népköltészeti és néphitvonatkozás. ● (→népköltészet)
Irodalom:
K. Bergmann: Agrarromantik und Gross-stadtfeindaschaft (1970); P. Zimmermann: Der Bauernroman. Antifeudalismus Konservativismus – Faschismus (1975); G. Schweizer: Bauernroman und Faschismus (1976).
