nemzeti karakter
VIL9 192-193 | részcímszónemzeti jelleg: a kultúraelmélet (→irodalom és kultúra) több irányzatának fogalma, a kultúra nemzeti vonásainak összessége, amely a művészetben, irodalomban is természetesen határozottan megnyilvánul. ● Az →etnológiai irodalomszemlélet keretében 1934-ben R. Benedict →kultúraminta fogalma kapcsolódott ide, majd tanítványa, Margaret Mead foglalkozott fejlett és kevésbé fejlett kultúrák (pl. indián, japán, melanéziai, lengyel, orosz, holland, angol, francia stb.) ilyen vizsgálatával. Véleménye szerint elsősorban a nevelés és a korcsoportok hoznak létre olyan sztereotípiákat, amelyek más nemzetek és a saját nemzet kultúrájának értékelését is megadják. A kultúrastílus-elméletek szerint a stílus kultúránként módosul, így jellemezhető (pl. gótikus, román stb.). ● (→összehasonlító irodalomtudomány, stílus, tipológiai irodalom-szemlélet, nemzeti irodalom).
Irodalom:
R. Benedict: Patterns of Culture (1934); uő: The Chrysanthemum and the Sword (1946); H. C. J. Duijker—N. H. Frijda: National Character and National Stereotypes (1960); Margaret Mead: National Character (A. L. Kroeber: Anthropology Today, 1963); uő: Férfi és nő (1970); H. Bausinger: Volkskunde (1971); L. Ny. C.umiljov: Tanulmányok az etnoszról (1975); J. V. Bromlej: Etnosz és néprajz (1976); Niederhauser E.: A nemzeti megújulási mozgalmak Kelet-Európában (1977); Cultural Imperialism and Culturat Identity (1977); F. I. Oinas: Folklore, Nationalism, and Politics (1978); Pojecia „Volk” i „Nation” w historii niemiec (1980); Folklore och nationsbyggende i Norden (1980).
