harvardi epikakutató iskola
VIL4 254a Harvard Egyetem (USA) szlavisztikai intézetében kialakult irányzat. Kezdeményezője M. Parry, jelenlegi vezető képviselője A. B. Lord. Elképzelésük szerint az ún. homéroszi kérdés, vagyis a klasszikus görög eposzok szerzőségének kérdése úgy közelíthető meg, ha élő epikus népköltészetet kutatunk. Így jutott el M. Parry századunk 30-as éveiben a Balkánra, ahol főleg Boszniában epikus énekesektől (guszlároktól) tetemes anyagot gyűjtött. (Ennek kiadásában amerikai emigrációja kenyérkereseteként Bartók B. is közreműködött.) Később általános elméletté vált az elgondolás, és a→hősepikát egyáltalán a „szóbeli formulaszerű költészet” (oral formulaic poetry) szinonimájaként kezelték. Az irányzat sokban előre vitte az →archaikus epika, poétikailag a →formula kutatását, tematikusan a délszláv, albán és görög →epikus énekek gyűjtését és kiadását. ● (→eposz)
Irodalom:
B. Bartók–B. Lord: Serbo-Croatian Folk Songs (1951); M. Parry A. B. Lord: Serbocroatian Heroic Songs (1954); A. B. Lord: The Singer of Tales (1960); The Collected Papers of Milman Parry (1971).
