epikus proverbium
VIL2 1162 - 1163a proverbium alfaja, amely a többi alfajnál határozottabban utal epikus történetekre, és voltaképpen átmeneti formát képez a kisepikai történetekhez. A proverbiumok általában is a kisepika keretébe tartoznak, de csak ebben a csoportban jelenik meg nyilvánvalóan egy-egy epikus történetre utalás. Három alműfaját különböztethetjük meg egymástól: a wellerizmust (magyar nevén →szólásidézet), a →szólásszerű összehasonlítást (ezt a nemzetközi kutatás angol névvel proverbial comparison szóval emlegeti) és végül a →szólástörténeteket, amelyeknél egy proverbiumhoz (rendszerint →anekdota, csúfoló szállóige vagy →vicc formájában) valamely rövid epikus történet kapcsolódik. ● Történetileg és társadalmilag igen különböző eredetű proverbiumfajták tartoznak ide, általában mégis azt mondhatjuk róluk, viszonylag kései formák, a folklór és a „hivatásos irodalom” átmenetén állnak. A magyar népköltészetben is ritkábbak, irodalmunkban a 19. sz. terjeszti el, idegen (főként angol, kisebb mértékig német) szépirodalmi minták nyomán. ● (→proverbium, szólás, közmondás)
Irodalom:
A. Taylor: The Proverb (1962); Szemerkényi Á.–Voigt V.: Proverbiumok (Dömötör T.–Katona I.–Ortutay Gy.–Voigt V.: A magyar népköltészet. 1969).
