amatőr művészeti mozgalom

KKE 20

nem hivatásos művészek és együttesek működése, különösen a színjátszás, táncok és kórusok formájában, azonban idekapcsolhatjuk az egyes amatőr művészek (írók, képzőművészek stb.) tevékenységét is. Nem azo­nos, mégis kapcsolatban van a naiv művészet jelenségeivel is. • (→néptánc, →népművészet, →munkáskultúra).

antropológia

KKE 24-28

különböző természet- és társadalomtudományok megnevezése, amelyek az emberrel foglalkoznak. E megnevezések a nemzetközi szóhasználatban is összefonódnak egymással, a magyarban pedig esetenként a nemzetközi használatnak felelnek meg. Voltaképpen több önálló tudo­mány és még több önálló részterület használja az ~ nevet. Ezeket célszerű egymástól megkülönböz­tetve tárgyalni.

Irodalom:

E. B. Tylor: Anthropo­logy (1881); A. L. Kroeber: Anthropology (1948); E. Adamson Hoebel: Anthropology (1958); Cur­rent Anthropology (1959–); D. G. Mandelbaum–G. W. Lasker–E. M. Albert: The Teaching of Anthropology (1963); I. C. Jarvie: The Revolution in Anthropology (1964); S. Tax: Horizons of Anth­ropology (1965); R. A. Manners–D. Kaplan: The­ory in Anthropology (1968); P. I. Pelto–G. H. Pel­to: Anthropological Research (1978); Anthropolo­gical Literature (1979–).

Fizikai ~: embertan, az ember származásával, alaktani sajátosságaival és ezek földrajzi változataival foglalkozik. Szokásos a rassz~ elnevezés is, mivel az emberi rasszokat vizsgálja. Noha biológiai módszerekkel, mégis ál­talában társadalomtudományi kérdéseket kutat, pl. a népek történetét, az etnogenezis kérdéseit, az emberiség kialakulását, a kulturális változások kö­vetkeztében megfigyelhető embertani változáso­kat stb. Annak ellenére, hogy e kutatást időnként felhasználták a rasszizmus és a fajelmélet képviselői is, maga a fizikai ~ rassz~nak nevezhető kuta­tási területe is egy objektív tudomány keretébe tar­tozik.

Irodalom:

Bartucz L.: A magyar ember. A ma­gyarság antropológiája (1938); Malán M.: Az élő magyarság embertani kutatása (1947); J. Barzun: Race. A Study in Superstition (1965); M. Banton: Race Relations (1967); Lipták P.: Embertan és em­berszármazástan (1969); Sík E.: Faji kérdés és mar­xizmus (1971); A. Montagu: Statement on Race (1972); Makai Gy.: Fajelmélet–fajüldözés (1977); Ny. Ny. Csebokszarov–I. A. Csebokszarova: Né­pek, rasszok, kultúrák (1980).

Biológiai ~: az ember biológiájával társadalomtudományi szempontból foglalkozó kutatás. Főbb területei az em­beriség keletkezése, az ember genetikája, az emberi populációk vizsgálata, az öröklés és kulturális vi­selkedés, a test felépítése és a pszichikum kapcsola­ta, karakterológia, férfi és nő eltérései és azonossá­gai, betegségek, járványok és ezek gyógyítása, nö­vekedés, demográfia stb. Voltaképpen önálló tu­dományágnak tekinthető a felsoroltak közül több is, a szintén ide sorolható néptáplálkozástan, néplélektan, a népi gyógyítás és orvoslás kutatása, az etológia több vizsgálati területe.

Irodalom:

E. Eick­stedt: Die Forschung am Menschen, I–III. (1940–1963); I. Schwidetzky: Grundzüge der Völ­kerbiologie (1950); V. E. Gelbsattel: Prolegomena einer medizinischen Anthropologie (1954); Sós J.: Népélelmezés (1959); M.-C. Chamla: L’anthropo­logie biologique (1971); Th. Dobzhansky: Evolu­tion, Genetics and Man (1957); J. L. Fuller–W. R. Thompson: Behavior Genetics (1960); L. S. Pen­rose: A humángenetika alapjai (1967); Biologische Anthropologie, I–II. (1972); Czeizel E.: Az emberi öröklődés (1976); H. Varró R.: Élővilág és társada­lom (1979).

Orvosi ~: a betegségekkel és azok gyógyításával foglalkozó kutatás, a szorosan vett orvostudomány keretein kívül. A néprajz és etno­lógia kutatási területei közül az etnomedicina, népi gyógyítás vagy népi gyógyászat néven foglalkoz­nak a betegségek vélt vagy valódi okaival, gyakor­lati vagy mágikus gyógyításukkal. Ide sorolható az állatok hasonló gyógyítása is. Nemcsak az orvostudomány története, hanem a mágia története is
tartalmaz számos, az orvos szempontjából értékelhető tényt. Újabban az ún. alternatív gyógyítás, a természetes gyógymódok, nemegyszer a kuruzslás széles körben terjednek. Bizonyos fokig ide sorolható a természetmegfigyelés (gyógynövények ismerete), a dietetika (táplálkozástan és étrend) is. A betegek ápolását külön (nem csak egészségügyi) intézmények végezték. Ezek története a művelődéstörténet fontos fejezete.

Irodalom:

Hoppál M.–Törő L.: Népi gyógyítás Magyarországon (1975); J. Dornheim: Kranksein in dörflichen Alltag (1983).

Paleo~: az emberiség eredetével foglalkozó kutatás, az etnológia, fizikai ~ és más tudományok módszereit is felhasználó régészeti kutatási terület. Főbb témái a rasszok és az egyes kultúrák, valamint ezek csoportjainak létrejötte. A kezdeti szakaszokat illetően az embereknek az állatvilággal való kapcsolatát is vizsgálja.

Irodalom:

Ch. Darwin: A fajok eredete (1955); Ch. Darwin: Az ember származása és a nemi kiválasztódás (1961); G. H. R. von Koenigswald: Az ember története (1968); Katona F.: Emberré válás (1974); V. P. Alekszejev: Az emberi rasszok földrajza (1977); Kiszely I.: A föld népei, I–II. (1979–1984); J. I. Jefimov: Filoszofszkije problemi tyeorii antropo-szociogenyeza (1981).

Kulturális ~: az etnológia irányzata, különösen az amerikai kutatásban általános, innen terjedt el Európában is. Különböző tudományterületekhez tartozó vizsgálatokat egyesít, ezek közül a legfontosabbak a következők: őstörténet és régészet, etnológia, etnográfia, etnikus történelem, etnolingvisztika, etnopszichológia, gazdasági ~, etnoszociológia, jogi etnológia, politikai ~ stb. Itt vizsgálják a különböző kultúrák, a művészet, a tudomány és filozófia megjelenését. Külön foglalkoznak a kultúraváltás témáival. legfontosabb kutatási terület mégis a kultúra és a társadalom működése. Ezzel kapcsolatban is önálló szerepe van az alkalmazott ~nak.

Irodalom:

A. Kroeber: Configurations of Culture Growth (1944); E. Rothacker: Probleme der Kulturanthropologie (1948); M. J. Herskovits: Man and His Works (1950); W. H. Goodenough: Explorations in Cultural Anthropology (1964): W. E. Mühlmann – E. W. Müller: Kulturanthropologie (1966); M. Freilich: The Meaning of Culture. A Reader in Cultural Anthropology (1972); Kulturanthropologie (1973); R. Naroll–R. Cohen: A Handbook of Method in Cultural Anthropology (1973); R. Naroll–F. Naroll: Main Currents in Cultural Anthropology (1973); R. B. Taylor: lntroduction to Cultural Anthropology (1973); L. M. Lombardi–Satriani: Antropologia culturale (1974); T. Tentori: Antropologia culturale (1976); F. R. Vivelo: Cultural Anthropology (1978); Ph. K. Bock: Modern Cultural Anthropology (1979); J. Stagl: Kulturanthropologie und Gesellschaft (1980); H. Gernd: Kultur als Forschungsfeld (1981); Forrásmunkák a kultúra elméletéből, VI. (1985).

Szociális ~: az etnológia irányzata, különösen az angol funkcio­nalista iskola keretében, innen terjedt el világszerte. A primitív kultúrákat társadalmuk egészében, működésében vizsgálja. Nem azonos a társada­lomnéprajz fogalmával, eltér a szociológiai ~ kér­déskörétől is, noha ezekkel van kapcsolata. Újab­ban a modern élet (pl. városok) kutatására is alkal­mazzák.

Irodalom:

E. E. Evans-Pritchard: Social Anthropology (1951); S. F. Nadel: The Foundations of Social Anthropology (1951); Meyer For­tes: Social Anthropology at Cambridge since 1900 (1952); G. Lienhardt: Social Anthropology (1964); M. Banton: The Social Anthropology of Complex Societies (1966); W. Lepenies: Soziologische Anthropologie (1971); Sozialanthropologie (1972); A. Kuper: Anthropologists and Anthropology: The British School 1922–1972 (1973); B. Malinowski: Baloma (1974); I. M. Lewis: Social Anthropology in Perspective (1976).

Szociális és kulturális ~: az etnológia újabban megjelent, egységesítő irányza­ta, amely a szociális ~ keretébe illeszti a kulturális kutatásait.

Irodalom:

J. J. Honigmann: Handbook of Social and Cultural Anthropology (1973); M. Freedman: Social and Cultural Anthropology (1976); I. Lombard: L’anthropologie britannique contemporaine (1972); M. S. Garbarino: Sociocul­tural Theory in Anthropology (1977).

Pszicholó­giai ~: különböző pszichológiai irányzatok foglal­koznak etnológiai kérdésekkel (néplélektan, pszi­choanalízis stb.). Ezek gyűjtőneve újabban vált az ~i kutatások önállónak tekintett területévé.

Irodalom:

W. Wundt: Völkerpsychologie, I–X. (1900–1920); F. L. K. Hsu: Psychological Anthro­pology (1961); Psychologische Anthropologie (1973); Ph. K. Bock: Continuities in Psychological Anthropology (1980); Róheim G.: Primitív kultú­rák pszichoanalitikus vizsgálata (1984).

Filozó­fiai  ~: a filozófia egyik ága, amely az ember és a kul­túra általános vonásaival foglalkozik, és ily módon érintkezik az ~ és etnológia témáival. Minthogy Herder, Kant, Hegel, Feuerbach, Marx és mások ugyanúgy használták e fogalmat, mint a fenome­nológiai iskola német és más képviselői, a filozófiatörténetben tágan is lehet értelmezni e fogalmat. Szűkebb értelemben a német elméleti filozófia egyik irányzata: Plessner, Scheler, Gehlen és mások vezetésével. Van teológiai és marxista megvalósu­lása is.

Irodalom:

P. L. Landsberg: Einführung in die philosophische Anthropologie (1934); M. Land­mann: Philosophische Anthropologie (1955); W. Brüning: Philosophische Anthropologie (1960); A. Gehlen: Anthropologische Forschung (1961); E. Rothacker: Philosophische Anthropologie (1964); H. E. Hengstenberg: Philosophische Anthropolo­gie (1966): P. V. Kornyejev: Szovremennaja filo­szofszkaja antropologija (1967); U. Sonnemann: Negative Anthropologie (1969); W. Keller: Einführung in die philosophische Anthropologie (1971); Philosophische Anthropologie heute (1972); Philosophische Anthropologie, 1–2. (1974–1975),  A. Gehlen: Az ember (1976), J. G. Herder. Eszmék az emberiség történetének filozófiájáról (1978): I. Kant: A vallás a puszta ész hatá­rain belül (1980); D. Bergner: Der Mensch (1982).

Teológiai ~: a valláselméletnek az emberrel fog­lalkozó része. A keresztény teológiában a dogmati­ka keretébe tartozik, ismert azonban egyéni válto­zata is (pl. Teilhard de Chardin filozófiájában).

Irodalom:

K. Rahner–H. Vorgrimler: Teológiai kisszótár (1980).

Marxista ~: a marxizmus keretében a filozófiai, ill. az általános ~ kérdéseivel foglal­kozó rész, az emberrel és kultúrájával kapcsolatos kutatások összessége. Voltaképpen az ifjú Marx ilyen érdeklődése, Engels etnológiai természetű kutatásai. ezek kapcsolata a filozófiai és társadalomtörténeti előzményekkel, az emberi társadalom szerkezete (ontológiája) a főbb területei. Bizonyos előzmények után az 1960-as években fogalmazódott meg e kutatási terület önállósága, majd a szaktu­dományok (filozófia, etnológia stb.) keretében is megjelentek ilyen kutatások. A társadalmi formá­ciók elmélete is ide tartozik. Ezenkívül a szociológiai ökonómiai jellegű vizsgálatokkal is szoros kapcsolatban áll.

Irodalom:

L. H. Morgan: Az ősi társadalom (1961); Márkus Gy.: Marxizmus és „antropológia” (1966); T. Gerholm: Prolog till en marxistisk antropologi (1971); E. Terray: Mar­xism and „Primitive” Societies (1972); H. Constan­tin: Versuch einer marxistischen philosophischen Anthropologie (1972); M. Goldelier: Horizon, tra­jets marxistes en anthropologie (1973); M. Bloch: Marxist Analysis and Social Anthropology (1975); Ágh A.: A marxi történetfilozófia kialakulása (1975); L. Krader: Karl Marx. Die ethnologischen Exzerpthefte (1976); V. F. Aszmusz: Marx és a pol­gári historizmus (1973); Lukács Gy.: A társadalmi lét ontológiájáról, I–III. (1976); Tőkei F.: A társadalmi formák marxista elméletének néhány kérdé­se (1977); S. Diamond: Toward a Marxist Anthropology (1979); Orientamenti marxisti e studi antropologici italiani (1980); M. Harris: Cultural Materialism (1980); Tőkei F.: Őstársadalom és ázsiai termelési mód (1982); Bodrogi T.: Lewis Henry Mor­gan és a XIX. századi evolucionizmus (1982); E. Sz. Markarjan In: Forrásmunkák a kultúra elméleté­ből, V. (1985).

Gazdasági ~: a primitív társadal­mak gazdaságával foglalkozó etnológiai kutatá­sok összessége, amely felhasználja a közgazdasági és gazdaságtörténeti módszereket is.

Irodalom:

M. J. Herskovits: Economic Anthropology (1952); Polá­nyi K.: Az archaikus társadalom és a gazdasági szemlélet (1976); Readings in Economic Anthro­pology (1978–); M. Godelier: A gazdasági antro­pológia tárgya és módszerei (1981).

Politikai ~: a politikai intézményekkel foglalkozó kutatások összessége. Általában etnológiai, összehasonlító történeti és szociológiai módszereket alkalmaz.

Irodalom:

M. Glucksman: Politics, Law and Ritual in Tribal Society (1965); D. Cohen–J. Middleton: Comparative Political Systems (1967); G. Balandier: Anthropologie politique (1967); M. Weber: Állam. politika, tudomány (1970); E. Hobsbawm: Primitív lázadók (1974); P. Probst: Politik und Anthropologie (1974).

Alkalmazott ~: a gyakor­latban felhasznált etnológia. Történetileg a gyar­matosítás korában alakult ki, és a közigazgatásban használták fel az etnológusok által összegyűjtött ismereteket. Bizonyos fokig ide vonható a jogszol­gáltatásban, oktatásban és a különböző társadal­mi szervezetek létrehozásában felhasznált ~i is­meretanyag is. A harmadik világ államainak füg­getlenné válása után új területeken is folytattak ha­sonló kutatásokat.

Irodalom:

I. I. Potyehin: Az an­gol–amerikai etnográfia az imperializmus szolgála­tában (1953); H. G. Barnett: Anthropology in Ad­ministration (1956); G. M. Foster: Applied Anthro­pology (1969); R. Bastide: Anthropologie appli­quée (1971); P. Grapin: L’anthropologie criminelle (1973); I. van Willigen: Anthropology in Use (1980); The Shaping of National Anthropologies (Ethnos, 1982).

Kognitív ~: a modern etnológia, ~ és néprajzi kutatás irányzata, amely a kultúrá­kon belül kialakult megismerő („kognitív”) rendszereket vizsgálja. A nyelv, a műfajok rendszere, az idő és a tér kategóriái, elnevezések, rítusok vizsgá­lata tartozik ide. Felhasználja a pszichológia, etnolingvisztika, bizonyos fokig a strukturalizmus és a szemiotika módszereit is, szoros kapcsolatban áll a szimbolikus ~ irányzatával.

Irodalom:

D. Hymes: Language in Culture and Society (1964); A. Kimball Romney–R. Goodwin d’Andrade: Transcul­tural Studies in Cognition (1964); S. A. Tyler: Cog­nitive Anthropology (1969); J. W. Berry–P. R. Da­sen: Culture and Cognition: Readings in Cross-Cultural Psychology (1974).

Szimbolikus ~: az amerikai és angol etnológia modern iskolája, amely az emberi kultúrákban a szimbolikus cselek­véseket vizsgálja. Képviselői sokat merítettek a strukturalista kutatásokból, a kognitív ~ból, et­nolingvisztikából, etnográfiai szemantikából, sze­miotikából. Főként szokásokkal, mítoszokkal, elnevezési rendszerekkel foglalkoznak. Történetileg a strukturális ~ után bontakozik ki, majd inkább a kognitív ~ keretén belül tevékenykedők foglalkoznak témáival.

Irodalom:

V. Turner: The Forest of Symbols (1967); R. F. Spencer: Forms of Symbolic Action (1970); C. Geertz: Myth, Symbol, and Cul­ture (1971); M. Douglas: Rules and Meanings (1973); R. Firth: Symbols. Public and Private (1973); Antropologia simbolica (1981); Hoppál M.–Niedermüller P.: Jelképek–kommunikáció–társadalmi gyakorlat. Válogatott tanulmányok a szimbolikus antropológia köréből (1983).

Struk­turális ~: a modern etnológia irányzata, amely a társadalomszervezet, mítoszok, művészet jelensé­geivel foglalkozik, oly módon, hogy az itt megtalálható struktúrákat önálló megnyilvánulásként vizs­gálja. Kapcsolatban áll a szociológia módszereivel, a folklorisztikával, nyelvtudománnyal is. A Lévi-Strauss kezdeményezte kutatás a strukturalizmus általános módszertanává fejlődött, nemcsak az ~ban hanem a társadalomtudományok egészében is.

Irodalom:

C. Lévi-Strauss: Anthropologie structurale (1958); C. Lévi-Strauss: Anthropologie structurale deux (1973) Magyarul: Strukturális antropológia I-II. (2001); D. Sperber: Le structura­lisme en anthropologie (1968); M. Glucksman: Structuralist Analysis in Contemporary Social Thought (1974); S. Meletyinszkij: A mítosz poéti­kája (1985).

Pedagógiai ~: a pedagógia részterü­lete, amely az embernevelésben filozófiai elveket követ, pontosabban az egzisztencialista jellegű filozófiai ~ elméletét használja fel. Kapcsolata a szó szoros értelmében vett alkalmazott ~val csak közvetett.

Irodalom:

Bálint M.: Pedagógiai antropo­lógia és egzisztencialista pedagógia (1980).

Teo­retikus ~, általános ~: az ~i kutatások elméleti része, amely több ízben is önálló kutatási területként jelenik meg, noha nem azonosítható a filozó­fiai ~val, amely szintén általános érvényű megál­lapításokkal foglalkozik. Gyakran módszertani jellegű, általában rendszeres (szisztematikus), gyakran összehasonlító kutatásokat képvisel. En­nek következtében az ~i és társadalomtudományi kutatások legkülönbözőbb területeivel van kapcsolatban.

Irodalom:

F. Boas: General Anthropology (1938); J. Stürmann: Systematische Anthropolo­gie. Ontologie des Menschen (1957); D. Bidney: Theoretical Anthropology (1970); W. Rudolph–P. Tschol: Systematische Anthropologie (1977).

Matematikai ~, kibernetikai ~: matematikai és számítógépes eljárások alkalmazása az ~i kutatá­sokban. Leggyakrabban pszichológiai, nyelvészeti, statisztikai eljárásokkal társul, foglalkozik a társadalomszerkezet és a szövegek elemzésével, kog­nitív rendszerek vizsgálatával, az etnometodológia körébe tartozó elemzéssel, összehasonlító és kvan­titatív módszerekkel. Kapcsolatban áll a modellá­lás, a játékelmélet, az etnográfiai szemantika és a tartalomelemzés módszereivel is. Gyakorlati feladatok (pl. inventáriumok, indexek elkészítése) elvégzésére is alkalmazzák.

Irodalom:

D. H. Hymes: The Use of Computers in Anthropology (1965); S. A. Tyler: Cognitive Anthropology (1969); Voigt V.: Modellálás a folklorisztikában (1969); Ph. Ri­chard–R. Jaulin: Anthropologie et calcul (1971); P. Kay: Explorations in Mathematical Anthropology (1971).

Modern ~: a modern társadalmak kérdé­seivel foglalkozó kutatások összessége. Foglalko­zik a társadalmi változásokkal, a városok, a turiz­mus kérdéseivel, az alkalmazott ~ (és folklorisztika, szociológia) több problémájával. Módszereiben is általában újszerű. Külön kérdésköre a mun­kásság életének kutatása.

Irodalom:

H. Bausinger: Volkskultur in der technischen Welt (1961): L. Schmidt: Gegenwartsvolkskunde (1976); Nagy D.: Ajánló bibliográfia a magyar munkáshagyományok kutatásához (1977); Katona I.: A magyar pa­rasztság életének átalakulása (1979); Fejős Z.–Niedermüller P.: Tájékoztató bibliográfia a városok néprajzi-antropológiai kutatásához (1982); H. Bausinger: Az újrarajzolt nép (1982).

Történeti ~: a művelődéstörténet keretében kialakult újabb tu­dományos irányzat, amely az európai társadalom néprajzi szempontból is vizsgálható jelenségeit ku­tatja. Módszertanában a történeti szociológia, gazdaságtörténet, néprajz és kultúraelmélet talál­kozik. Legújabban Magyarországon is felmerült az ilyen ku­tatások iránti igény. Minthogy európai történe­lemmel foglalkozik, az osztályviszonyok magyará­zatát is megkísérli.

Irodalom:

P. Burke: Popular Cul­ture in Early Modern Europe (1978); R. Mu­chembled: Culture populaire et culture des élites (1978); D. Gaunt: Memoir on History and Anthro­pology (1982); Hofer T.: Történeti antropológia (1984); H. Süssmuth: Historische Anthropologie (1984).

A fentiek értelmében igen sokféle kutatás tudománytörténete vonható ide. Ezeket rendsze­rint külön tekintik át, olykor azonban különböző kutatásterületek történetét együtt is bemutatják. A klasszikus antikvitástól a középkorig, az utazá­soktól a felfedezésekig, majd a felvilágosodástól a 19. sz.-ig, végül a modern kutatásokig igen sokféle változáson ment át az ~. A tudománytörténeti szemlékből rendszerint elméleti vagy módszertani tanulságokat is megkísérelnek levonni. A kézikönyvek, módszertani áttekintések is adnak tudo­mánytörténeti adatokat. A magyar kutatások ilyen történetét eddig nem tekintették át.

Irodalom:

T. K. Penniman: A Hundred Years of Anthropology (1952); G. Cocchiara: Az európai folklór története (1962): J. S. Slotkin: Readings in Early Anthropology (1965); P. Mercier: Histoire de 1’anthropolo­gie (1966); J. O. Brew: One Hundred Years of Anthropology (1968); M. Harris: The Rise of Anthropological Theory (1968); W. E. Mühl­mann: Geschichte der Anthropologie (1968, új vál­tozata 1984); M. Duchet: Anthropologie et histoire au siécle des lumiéres (1971); K. E. Müller: Ge­schichte der antiken Ethnographie und ethnologischen Theoriebildung, 1–2. (1972–1980); A. de Waal Malefijt: Images of Man (1974); R. V. Kemper–I. F. S. Phinney: The History of Anthropology (1977); J. Copans–J. Jamin: Aux origines de 1’anth­ropologie franwaise (1978); W. Krauss: Zur Anth­ropologie des 18. Jahrhunderts (1978): L. P. Vidy­arthi: Rise of World Anthropology (1979); L. Ger­net: Anthropologie de la Gréce antique (1982); U. Bitterli: „Vadak” és „civilizáltak” (1982).

Az utóbbi évtizedekben bekövetkezett a korábbi ~i kutatások újraértékelése, kifejezetten azzal a céllal, hogy más módszereket és feladatokat találjanak. Az új vizsgálatok egy része a modern ~ témáit vizs­gálja, mások azonban hagyományos feladatokat vállalnak, vagy éppen az eddigiekhez képest újszerűen fogalmazzák meg pl. a történetiség problémá­ját, a kultúra jellemzését vagy a társadalom osz­tályviszonyainak vizsgálatát. A gyakran radikális társadalmi mozgalmakhoz (vagy új tudományos intézmények megalakításához) kapcsolható új módszerek kidolgozása általános társadalomelméletileg is nagyra értékelhető.

Irodalom:

A. L. Kroeber: Anthropology Today (1953); E. R. Leach: Rethinking Anthropology (1961); Abschied vom Volksleben (1970); R. M. Keesing–F. M. Keesing: New Perspectives in Cultural Anthropology (1971); M. T. Hodgen: Anthropology, History and Cultural Change (1974); D. Hymes: Reinventing Anthropology (1974); Ju. V. Bromlej: Szovremen­nije problemi etnografii (1981); G. Herranen: Folkloristikens aktuella paradigm (1981); C. Lévi-Strauss: Le regard éloigné (1983).