ponyva
VIL10 745-746 | két részcímszóa ponyva és a folklór kapcsolata kettős. Egyrészt folklór eredetű alkotások is megjelennek a ponyván. Itt mesék, fabulák, balladák, lakodalmi dalok vehetők számba, s praktikus mezőgazdasági tanácsok stb. is megtalálhatók. A ponyva →folklorizmusa mégis csekélynek és felszínesnek mondható. Másrészt a ponyvából terjedt el a betyárköltészet tetemes anyaga, néhány helyi monda, novellamese, tanítómese, a vőfélykönyvek anyagából egész sor lakodalmi dal és rigmus, az egyházi népénekek számottevő része, és általában is a helyi eseményekkel foglalkozó szerencsétlenség-, gyilkosságtörténetek és dalok (városi ballada) túlnyomó hányada. Amíg azonban a ponyvának a folklórra tett hatását szinte napjainkig megfigyelhettük, az újabb fejlemények milyenségéről semmit sem tudunk. ● (→ballada, mese, monda, csízió, kalendárium, betyárballada, munkásfolklór, népkönyv, varázskönyv, irodalom és folklór, népiesség)
Irodalom:
Földes F.: Munkásság és parasztság kulturális helyzete Magyarországon (1941); Borbély M.: A ponyva, az író és az olvasó (Társadalomtudomány, 1942); Dégh L.: Népmese és ponyva (Nyr., 1946—1947); Takács L.: Históriások, históriák (1958); Pogány P.: Folklór és irodalom kölcsönhatása (1959); Ortutay Gy.: Jacob Grimm és a magyar folklorisztika (Ethn, 1963); Békés Magyar ponyva Pitaval (1966): H. Sas Emberek és könyvek (1968); Kovács M.: A könyv és könyvtár a magyar társadalom életében 1849-től 1945-ig (1970); Pogány P.: A magyar ponyva tüköre (1978).
