irodalomtudomány és néprajz
VIL5 367-368a magyar kutatás is megkülönbözteti egymástól a saját néppel foglalkozó néprajz (német Volkskunde) és a primitív népekkel foglalkozó egyetemes néprajz (német Völkerkunde) fogalmait, illetve az amerikai és angol kutatásnak megfelelően a primitív népek teljes kultúráját vizsgáló kulturális antropológia (angol cultural anthropology) és az ilyen népek társadalomszervezetét, valamint ehhez kapcsolódó szokásait, művészetét, irodalmát vizsgáló szociális antropológia (angol social anthropology) fogalmait. Bizonyos fokig a francia szóhasználat is szélesebb körben ismert: itt az európai népekkel foglalkozó kutatás neve etnográfia (francia ethnographie), a primitív népeket vizsgáló kutatás neve etnológia (francia ethnologie). Az orosz és a szovjet kutatás voltaképpen csak az etnográfia elnevezést használja. Külön szóhasználata és ennek megfelelő tudományos hagyománya van más néprajzi irányzatoknak is. A magyar kutatás a múlt század végén formálódott ki, és elsősorban Katona L. elgondolásai alapján az akkori német tudományos munkamegosztást vette át. Az utóbbi évtizedben nálunk is elterjedt az angol—amerikai szóhasználat, de megszilárdult a két világháború közötti magyar „néprajz” koncepciója is, bár különösen a folklorisztikában új elgondolások is megfogalmazódtak. ● Mindennek következtében igen sokrétű kérdéseket vizsgálnak a különböző néprajzi tudományágak. Az őstársadalmak és a primitív népek bármilyen módszerű néprajzi vizsgálatának alapgondolata az, hogy az elsődleges szinkretizmus jelenségeinek megfelelően (szinkretizmus) az ősköltészet és a →primitív irodalom jelenségei elválaszthatatlanok az illető társadalmak teljes társadalmi tudatától és lététől, e társadalmakban még nem különül el egymástól a hivatásos és „népi” kultúra, következésképpen bármilyen „néprajzi” vizsgálat elválasztása a teljes társadalom kutatásától indokolatlan. Közvetlenül a primitív irodalom ilyen módszerű vizsgálatát az →etnológiai irodalomszemlélet jellemzi és az itt kidolgozott megoldásokat az egyébként nehezen elemezhető ősköltészet vizsgálatakor is felhasználják. ● Az osztálytársadalmakban a szorosabb értelemben vett →folklorisztika foglalkozik a szellemi kultúra kutatásával, amelynek egyik legfontosabb területe a →folklór. Ezen belül helyezkedik el a népköltészet. E kutatás középpontjában az irodalom és folklór jelenségeinek vizsgálata áll. Ennél általánosabb körben is lehet azonban kutatásokat folytatni: a néprajz foglalkozik nem folklór jellegű jelenségekkel is (népi társadalom, gazdálkodás, település, viselet stb.). Gyakran ezeknek is megvan a kapcsolatuk az irodalom jelenségeivel. A→népiesség és →népiség keretében a népi kultúra nem folklór jellegű jelenségei is az érdeklődés előterébe jutnak, és az Tetnikus specifikum sem korlátozódik csak folklór jelenségekre. ● (→etnológiai irodalomszemlélet, irodalomtudomány és folklorisztika).
Irodalom:
Voigt V.: A folklór esztétikájához (1972); J. V. Bromlej: Etnosz és néprajz (1976).
