szöveggondozás
VIL14 717-718az irodalmi alkotások pontos szövegének hozzáférhetővé tétele, legtöbbször kiadás formájában (vagy archívumokban). Gyakran jelentős filológiai munkát igényel egy-egy szöveg változatainak egymás mellé illesztése, a keletkezéstörténet és a kiadás körülményeinek tisztázása. Régi szövegek esetében igen gyakori a nyelvi modernizálás, magyarázó jegyzetek készítése. Az egyes művek forrásait, hatását az →irodalomtörténet kutatja, de sok →kritikai kiadás is foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Iskolai használatra különleges módon teszik érthetővé az egyes szövegeket, kapcsolják össze ezeket didaktikai célokkal (köztük a poétikai, verstani, esztétikai, művelődéstörténeti oktatással is). Újabban a le nem írt szövegek (pl. hanganyagok, képek, filmek és videoalkotások) gondozása is önállósult. A tág értelemben vett →textológia önmagában is változó, sokrétű területe az irodalommal való foglalkozásnak. Igen gyakran önálló elmélete is van. ● Mo.-on a szépirodalmi, a nyelvészeti és a történeti (pl. diplomatikai) gyakorlat mindmáig eltér egymástól. ● (→szöveg, szövegkritika)
