messianisztikus irodalom
VIL8 292<héber masiah 'felkent' szóból>: egy eljövő megszabadító, megváltó alakja köré fonódó művek összessége. ● Már a primitív irodalomban a →kultuszközösségek irodalma ismerte az eljövendő megváltó képét. A héber irodalom történetében a prófétai irodalom keretében bukkan fel a gondolat, és az →Ószövetség számos helyén (különösen a prófétáknál, mint Jesaia, Jeremiás és mások) találunk a messiásra vonatkozó jövendöléseket. Az apokrif szövegek is tartalmaznak ilyen elemeket. A Szeleukida-, majd a Hasmoneus-dinasztia uralma idejétől kezdve a szekták elképzeléseinek középpontjába került a messiás-várás, amint ezt az esszénus szektához kapcsolható →Holt-tengeri tekercsek bizonyítják. Az —Újszövetségben a jövendöléseket Jézusra vonatkoztatták, aki maga is használta a messiás nevet (melynek görög fordítása a Krisztus név), és a krisztológia vallási irányzata azzal foglalkozik, hogy igazolja Jézus messiás voltát. A zsidó háború idején és később több más zsidó messiás is felbukkan, a keresztény szekták irodalma pedig igen különbözőképpen fogja fel alakját, a legváltozatosabb történetek említik, legtöbbször az →apokalipszis és az →eszkhatológia keretében. Az „ezeréves” birodalom eljövetelét a →chiliasztikus irodalom állítja érdeklődése középpontjába. Az eretnekmozgalmak több ideológiája ilyen jellegű, a reformáció pedig létrehozza a fokozott közösségi tudatot, amely a →szekták irodalma révén számos ilyen elgondolást éltet. Az anabaptisták, a szombatisták, a kvékerek, később a mormonok, a Jehova Tanúi, az ádventisták, a pravoszláv szekták közül a duhoborcok, legújabban a „Jézus gyermekei”, illetve sok keleti vallás és szekta ma népszerűvé váló módosulatai jelentős mennyiségű szóbeli vagy írásos alkotást hoznak létre. A világmegváltás gondolata (Visnu az indiai vallásban, a mandi-gondolata az iszlám keretében stb.) révén szinte minden világvallásban megtalálható több hasonló áramlat. Politikai jellegűvé vált a zsidóság körében a cionizmus, esztétikai és misztikus jellegű maradt a hászidizmus, jelentős irodalmi tevékenységgel. ● A harmadik világban a terjedő hivatalos egyházak mellett kialakult helyi kultuszok, a társadalmi és politikai harccal összefüggő felszabadító mozgalmak szinte mindenütt megtalálhatók. Jobban feldolgozott Kelet- és Közép-Afrika, Melanézia és Polinézia, az Egyesült Államok délnyugati indiánjai (szellemtáncmozgalom, peyotekultuszok irodalma), Brazília, a karibi területek ilyen messianizmusa, amely a felszabadult országokban a helyi hivatásos irodalomnak is egyik ideológiai kiindulópontjává válhat. Bizonyos fokig a mai →darázsirodalom is tart kapcsolatot e hagyománnyal, amely világszerte virágzónak nevezhető napjainkban. ● (→vallásos irodalom, szekták irodalma)
Irodalom:
E. Sellin: Die israelische-jüdische Heilandserwartung (1909); H. Schmidt: Der Mythus vom wiederkehrenden König im Alten Testament (1925); H. Grossmann: Der Messias (1929); W. D. Wallis: Messiahs — Their Role in Civilization (1943); E. D. Cronon: Black Moses (1955); T. R. Henry: Wilderness Mesiah — The Story of Hiawatha and the Iroquois (1955); J. Klausner: The Messianic Idea in Israel (1955); P. Bailey: Wovoka — The Indian Messiah (1957); H. G. Barnett: Indian Shakers — A Messianic Cult of the Pacific Northwest (1957); A. van der Woude: Die messianistischen Vorstellungen der Gemeinde von Qumrán (1957); E. Andersson: Messianic Popular Movements in the Lower Kongo (1958); O. Cullmann: Die Christologie des Neuen Testaments (1958); F. Sierksma: Een niewe hemel en een nieuwe aarde (1961); E. Benz: Messianistische Kirchen, Sekten und Bewegungen im heutigen Afrika (1965); S. Fuchs: Rebellious Prophets — A Study of Messianic Movements in Indian Religions (1965); M. I. Pereira de Queiroz: O Messianismo no Brasil e no Mundo (1965); W. J. Hollenweger: Enthusiastisches Christentum (1969); V. Lanternari: Gyarmatosítás és vallási szabadságmozgalmak (1972); E. Hobsbawm: Primitív lázadók (1974); H. Biezais: New Religions (1975); B. Wilson: Magit and the Millennium (1975); L. Wächter: Jüdisches und christliches Messiasverständnis (Jüdischer und Christlicher Glaube, 1975).
