dindshenchas
VIL2 748[dinszenhasz]; dinndschenchas; dindshenchas; dinnshenchus: óír prózai és verses epikai műfaj. A szó legeredetibb értelme ’erődített helyek leírása’, majd műfajnévként 'nevezetes helyek története'. Voltaképpen helynévmagyarázó monda, amelyben települések, dombok, öblök részletes leírása, elnevezéseinek felsorolása és ezek eredetének magyarázata található. A 8. sz.-tól a 12. sz.-ig igen népszerű. Az egyes történetek terjedelme változó: van néhány soros, krónikás tömörségű szöveg; de ismerünk olyan elbeszélést is, amelybe több, egyenként is többepizódos, sokszereplős történet található. Nagy részük próza, de különösen a rövidebbek (különböző metrumú) versekben is megfogalmazódtak. Ennek alapján különböztetik meg a prózai és a metrikus dindshenchasokat. Az óír hősepika és s középkori helyi mondák legfőbb forrása, mivel a történetek a dindschenchasokban a legeredetibb alakban szerepelnek. ● (→kelta irodalmi formák, monda)
Irodalom:
E. J. Gwynn: The Metrical Dindshenchas (1903—1935).
