asszonydal
VIL1 524a →primitív költészet és a →népköltészet lírai műfaja. Az →alkalmi líra keretei között is elkülönülnek már a férfiak és a nők által énekelt dalok. A nőkhöz tartozik a gyermeknevelés, egyes szokások, házimunkák dalkincse (altatódal, →ritusdalok, →munkadalok, a női sirató, →játékdal stb.). Általában népszerű felfogás ezeket szembeállítani az →epika archaikus formáival, amelyeket egyértelműen férfiműfajnak szokás tekinteni. Valójában úgy látszik, hogy az epika és a líra eredete társadalmi különbségekkel magyarázódik, ezt azonban nem lehet csupán a férfiak és nők különbségével indokolni. A már kialakult epikát nők is énekelhetik, és lírai dalok is elhangozhatnak a legrégiesebb költészetű népek férfiainak ajkán is. A már kialakult primitív költészeti, illetve népköltészeti műfajok között azonban igen sokfelé megtalálható a férfiak és nők énekelte művek megkülönböztetése. A legismertebb példákat erre az obiugor népeknél, az amerikai eszkimóknál, társadalom-történetileg későbbről a karjalai és finn, meg a balkáni népek köréből ismerjük. E. Lönnrot a Kanteletar anyagát különíti el női és nem női énekekre, V. S. Karadzic' a szerbben különbözteti meg a zenske pjesme és a junacke pjesme fajait, és ebben a helyi megkülönböztetés hagyományait követik. A középkori európai irodalom is ismeri az asszonydalok kategóriáját (német Frauenlied, francia chanson de toile stb.); és általában véve is, a hivatásos lírai költészet megjelenésének hajnalán sok olyan női költő (például a Rigvéda asszonynak feltételezett szerzői, Szapphó, Anüté, Erinna, Korinna) vagy nők szájába adott költemény (például a trubadúrok és a Minnesang szerelmi lírájának zöme) jelenik meg, amelyek az asszonydalok folytatódásának tekinthetők; legalábbis tematikájukat, a bennük szereplő érzések kifejezését illetően. Másfelől viszont pl. az izlandi ősepika kezdeteit jelentő Völuspát hihetőleg költőnő alkotta. Ahol az asszonydal—férfidal elhatárolás következetes, a formai megkülönböztetés is határozott: az epikus formák férfiaké, a lírai formák nőké. ● A magyarban e megkülönböztetésnek határozott nyomát nem ismerjük, csíráival azonban találkozunk játékdalok és szokásdalok, kisebb mértékben a szerelmi és víg dalok csoportosulásában. (→még nőírók)
Irodalom:
Irod.: R. Andree: Frauenpoesie bei den Naturvölkern (Korrespondezblatt der deutschen Gesellschaft für Anthropologie. Ethnographie und Urgeschichte, 1906): Solymossy S.: A líra és epika eredetéről (Ethn, 1906—1907); Th. Frings: Minnesinger und Troubadours (1949); S. Nordal: Völuspá (1952); C. M. Bowra: Primitive Song (1962).
