etnosz
KKE 149-150a néprajz alapfogalma, az olyan emberi csoportok megnevezése, amelyeket közös eredet, nyelv, kulturális hagyomány kapcsol össze. • Ilyen értelemben a →nép fogalmával nagyjából azonos, azonban néhány társadalmi és egyéb tényezőt (osztály, kulturális intézmények stb.) vagy ezek milyenségét nem veszi figyelembe. Területi elterjedését és önállóságát illetően igen különböző lehet: a kínaiak a világ minden táján egy ~hoz tartoznak, ugyanakkor Kínában a szó legszorosabb értelmében csak az ún. han nyelvhez és kultúrához tartozók sorolandók ide, itt viszont minden társadalmi vagy történeti különbségtevés nélkül. A zsidó kultúra sokkal inkább vallási és társadalmi jellegű, ezen belül is igen nagy eltérésekkel. Az iszlám kultúrája egymással olykor fegyveres harc formájában is huzamos ideje szemben álló ~ok gyűjteménye, amelyeket művelődési és társadalmi szempontból nemegyszer nehéz is megkülönböztetni egymástól. • Biológiai, antropológiai szempontból közel áll hozzá a populáció, amely azonban éppen a kultúra szempontjából nem alkot önálló egységet. A közös nyelv mind helyileg, mind társadalmilag igen különböző változatokra tagolódik. Sokszor megkísérelték, hogy az ún. fizikai antropológia szabályai szerint biológiai és genetikai szempontból jellemezzék, ez azonban nemcsak a kártékony fajelmélet formájában, hanem egyébként sem bizonyult tudományosan igazolhatónak.
Irodalom:
Sz. M. Sirokogorov: Etnosz (1923); F. Barth: Ethnic Groups and Boundaries (1960); W. E. Mühlmann: Rassen. Ethnien. Kulturen (1964); L. Ny. Gumiljov: Tanulmányok az etnoszról (1975); J. V. Bromlej: Etnosz és néprajz (1976).
