négerség
VIL9 140a →négritude fogalmától befolyásolt, ám azzal nem egyező megnevezés az amerikai irodalomtudományban. A néger eredetű, néger témákkal foglalkozó, igen ritka esetben a néger folklórból merítő írók munkáinak jellemző vonása, amely az európai (vagy „fehér amerikai”) irodalomtól határozott elkülönítést igényel és képvisel. Inkább történeti, szociológiai jellegű, esztétikájában az éles társadalomkritika mellett a misztika és irracionalizmus is megtalálható. Főként az USA irodalmában ismert, Kanadában elenyésző, Közép-Amerikában (így Mexikóban is) az →indigenismo keretében jelenik meg hasonló törekvés. A sokféle eredetű brazil irodalomban is az →indianismo helyettesíti. Noha etnikai alapja volna, →Kuba irodalma ilyen jelleggel nem használja, ott a helyi kultúrák minden hagyományát állítják szembe az elutasítandó nemzetközi vagy külső jelenségekkel. ● Igen kevés néger eredetű író hozott létre számottevő alkotást ennek keretében. J. A. Baldwin, LeRoiJones, L. J. Hughes, T. Morrison, A. Haley és mások azonban műveikben felhasználják eredményeit és maguk is utalnak az ilyen felfogásra. ● A négerbarát progresszív „fehér” irodalom (pl. Harriet Beecher Stowe, Mark Twain stb.) a szó szoros értelmében nem nevezhető így.
Irodalom:
M. J. Herskovits: The Myth of the Negro Past (1941); W. Brink—L. Harris: The Negro Revolution in America (1964); L. Broom —N. Glenn: Transformation of the Negro American (1965); The Negro American (1—2., Fali 1965—Winter 1966); C. E. Lincoln: The Negro Pilgrimage in America (1967); M. J. Butcher: The Negro in American Culture (1969); R. D. Abrahams: Deep Down in the Jungle (1970); S. M. Scheiner—T. G. Edelstein: The Black Americans (1971); E. Peeks: The Long Struggle for Black Power (1971): Virágos Zs.: A négerség és az amerikai irodalom (1975); O. Alho: The Religion of the Slaves (1976); Kutasi Kovács L.: Fekete istenek — fekete emberek. Az afro-brazil világ (1980); F. Ortiz: Havannai karnevál (1982).
