Sztripszky
VIL14 786 | Udvari Istvánnal közösenHiador; Mikes Hiador (álnév) (Szelestó, 1875. márc. 7.—Budapest, 1946. márc. 9.): ruszin és magyar irodalomtörténész, etnográfus. Görögkatolikus papcsaládból származik. Egyetemi tanulmányait Budapesten, Kolozsvárott és Lembergben végezte. Lembergben ismerkedett meg a korabeli ukrán kultúra jeles képviselőivel, V. Hnatyuk etnográfussal és I. Franko íróval, költővel. Hatásukra kezdett el ukrán nyelven írni. 1903-tól 1909-ig a kolozsvári Erdélyi Múzeum alkalmazásában volt, 1910-től 1918-ig a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályán dolgozott. A Tanácsköztársaság idején a ruszin nemzetiség ügyeivel foglalkozó népbiztosság munkatársa volt, ezért 1922-ben nyugdíjazták. ● Bilenykij álnéven számos tanulmányban foglalkozott a kárpátaljai ruszin irodalomtörténet kérdéseivel. A ruszin népélethez kapcsolódóan, ruszin népnyelven verseket, novellákat is írt, melyek a Negyilja és a Nauka c. kárpátukrán (ruszin) folyóiratokban láttak napvilágot. 1916-tól, két éven át, Ukránia c. folyóiratot jelentett meg. Az 1941—1944 között az Ungvárott megjelenő Literaturna Negyilja c. ruszin folyóiratban rendszeresen jelentkezett irodalomtörténeti írásokkal. 1907-ben Zapiszki z Verhovini (‘Verhovinai útijegyzetek’) c. etnografizáló elbeszélésgyűjteményt adott ki. Orosz és ukrán írókat ültetett át magyar nyelvre. T. Sevcsenko, I. Franko, M. Kocjubinszkij és V. Sztefanik műveinek fordításában úttörő szerepe van. Magyar bibliográfiai, irodalomtörténeti munkákat is írt, s ezekben is felhasználta gazdag szlavisztikai és erdélyi ismereteit. 1916-ban Varga B. társaságában publikálta az →Igor-ének magyar fordítását (ezt ukrán nyelvű műnek tartva, s a fordításban is ilyen nyelvi alakokat formálva). Halála után jelent meg Mivel tartozunk az orosz irodalomnak? c. esszéje (Puskin: Nulin gróf c. művének általa készített fordításával egy kötetben, 1949). ● Fontosabb művei még: Kossuth Lajos a rutén népköltészetben (1907); Uhroruszki litopisznyi zapiszki (‘Magyarorosz évszerinti feljegyzések’, 1911); Jegyzetek a görög kultúra árpádkori nyomairól (1913); Z sztarsoji piszmennosztyi Uhorszkoji Ruszi (‘Magyar Oroszország régebbi írásbeliségéből’, 1914); Pocsatki drukarsztva na Podkar-patyu yu (‘A nyomdászat kezdetei Kárpátalján’, 1942).
Irodalom:
V. Bircsak: Literaturnyi sztremlinya Podkarpatszkoji literaturi (1925); Ö. Rudlovcsak: Chresztomatyija, zakarpatszkoji ukrajinszkoji literaturi XIX. sztolittya (1985).
