funkcionalista irodalomszemlélet
VIL3 389-390a primitív irodalom tanulmányozásának elsősorban angolszász területen kialakult irányzata. Kezdeményezője a lengyel származású B. Malinowski, aki az 1. világháború idejétől főként Melanéziában folytatott néprajzi kutatásokat. Az irányzat hosszabb időre az angol egyetemes néprajz vezető áramlatává vált. Alapgondolata az, hogy a különböző műfajoknak sajátos funkciójuk van, amely egy-egy adott társadalom hiedelmeivel, szokásaival, sőt társadalomszervezetével függ össze. A funkciók egymással összefüggő rendszert alkotnak, amely egyedi; Malinowski eredeti elképzelése szerint minden egyes társadalom műfajai egyéniek. A későbbi összehasonlító vizsgálatok azonban jelezték, hogy a funkciók általában is felfoghatók. Az Egyesült Államok folklorisztikája és egyetemes néprajza kidolgozta a funkciósorok elméletét, amely szerint főként tartalmi és formai különbségek határolják el egymástól a különböző műfajokat. W. R. Bascom szerint a „szórakoztató”, a „rituális”, az „oktató” és a „viselkedést szabályozó” műfajok különíthetők el egymástól. Legújabban mind az amerikai (J. Greenway), mind az európai (J. Goody) egyetemes néprajzi kutatás azt hangsúlyozza, hogy a funkciók igen sokfélék lehetnek: korcsoportok, előadási alkalmak, az egyes műfajok tartalmi és formai vonásai, sőt a kultúra „mintái” egyaránt befolyásolhatják. A funkciók formalizálása terén az →etnolingvisztikai irodalomszemlélet, újabban a kommunikáció-elmélet eredményeit hasznosítják. ● Az európai népek folklórjának kutatásában főként a mai finn folklorisztika (L. Honko) alkalmazza a funkcionalizmus elgondolásait, kiegészítve azt R. K. Merton szociológiai struktúraelméletével. Néhány hiedelmekkel és szokásokkal kapcsolódó műfaj (→hiedelemmonda, sirató) vizsgálatában váltak be ilyen elgondolások. A magyar kutatás a különböző társadalomtípusokhoz kapcsolt közlési formák rendszerét, valamint a tartalom–forma–jelentés konkrét formáit elemzi ilyen módon (epikus énekek, szólások, találós kérdések és más műfajok), utalva nemcsak a műfajok, hanem a változatok funkcióira is. ● (→funkció, primitív irodalom, folklór)
Irodalom:
J. Greenway: Literature among the Primitives (1964); J. Goody: Literacy in Traditional Societies (1968); F. W. Kramer: Literature Among the Cuna Indians (1970); B. Malinowski: Baloma. Válogatott írások (1972); Voigt V.: A folklór alkotások elemzése (1972); A szájhagyományozás törvényszerűségei (1974); R. Bauman–J. Sherzer: Explorations in the Ethnography of Speaking (1975).
