munkásirodalom
VIL8 718-720a munkásság, illetve a soraiból származó írók által alkotott irodalom. Történetileg már az →ősköltészet keretébe tartozik több műfaja, köztük legismertebb az egyes munkafolyamatokat övező →munkaköltészet, amelynek legfőbb műfaja a ritmikus munkadal, amelynek későbbi követője a →rigmus, valamint néhány mondóka. A korai társadalmakban ritkán válik önálló jelenséggé, a középkorban azonban a →céhes irodalom már számos jelenségét tartalmazza. Voltaképpen a kapitalizmusban alakul ki (noha néhány igen szervezett munka keretében már korábban is megfigyelhető, mint pl. a →bányászfolklór, vagy a tengerészek munkájához kapcsolódó shanties esetében), és hamar összekapcsolódik a politikai mozgalmak irodalmával. Eredeti formájában szóbeli, közösségi előadást igényel (ilyen jellegű a →munkásdal és a →Moritat, szerencsétlenségballada). A →bányászfolklór igen gazdag műfaji megoszlást mutat, megkülönböztethetjük a →bányászdal és a bányászballada, valamint a →bányászmonda jelenségeit. A szorosabb értelemben vett írásbeliség keretébe tartozik a →bányászszínjátszás, amely félúton van a →műkedvelő népköltészet és irodalom között. Területileg az angliai bányavidék, Szilézia és az Urál területéről ismerjük a legrégibb szövegeket, Mo.-on a német és szlovák munkások körében bukkant fel. A munkásmozgalom kialakulásakor a →proletárirodalom előzménye. Ennek következtében a munkásmozgalom klasszikusai több ízben foglalkoztak egyes kérdéseivel. K. Marx az irányzatos regényirodalmat tárgyalta ilyen keretben, Fr. Engels a régi →népkönyvektől egészen a kortársi szociáldemokrata ihletettségű szépirodalomig sokféle jelensége iránt érdeklődött. V. I. Lenin életművében többször is gyakorlati okokból kerül elő e téma, mint a pártsajtó egyik működési területe, ezzel kapcsolatban Lenin nézetei a közvetlen körülményekhez és feladatokhoz kapcsolódva többször módosultak. Az Októberi Forradalom győzelme után irodalmi mozgalommá vált, és így a hivatásos irodalom jelensége lett. Ugyanakkor azonban az SZU-ban is és más országokban (így Mo.-on is) néhány formája megmaradt a műkedvelő irodalom keretében (gyári krónikák, önéletrajzok, a munkásszínjátszás sok jelensége). Az amatőr és a hivatásos művészeti tevékenységnek ez az összekapcsolódása érvényes az ún. paraszti önéletrajz műfajára is, amelynek több képviselője voltaképpen agrárproletár vagy a városba is eljutott cseléd, Odum—G. B. Johnson: Negro Workaday Songs (1926); V. Lvov-Rogacsevszkij: Ocserki proletarszkoj lityeraturü (1927); H. Mühle: Das proleterische Schicksal (1929); A. Rotter: Der Arbeiterroman in England seft 1880 (1929); F. Falk: Die religiöse Symbolik der deutschen Arbeiterdichtung (1930); Ch. Strasser: Arbeiterdichtung (1930); W.-E. Peuckert: Volkskunde des Proletariats (1931); M. Nespital: Das deutsche Proletariat in seinem Lied (1932); Ch. Fraenkel: Studien zur sozialen Arbeiterlyrik in Frankreich (1935); G. Hicks etc.: Proletarian Literature in the United States (1935); J. Schopp: Das deutsche Arbeitslied (1935); Magyar L.: A német munkásirodalom története (1938); H. Michel: Sozialgeschichte der industrieller Arbeitswelt (1946); Szendrő F.: A munkásműveltség könyve (1947); M. Lambert—E. Marx:. English Popular Art (1951); E. I. Brown: The Proletarian Episode in Russian Literature (1953); Dégh L.: Útmutató a munkásosztály néprajzi vizsgálatához (1953); J. Greenway: American Folksongs of Protest (1953); M. Ragon: Histoire de la littérature ouvriére (1953); A. L. Dimsic: Revolucionnaja poezija (1954); F. Gel: Internationale und Marseillaise (1954); G. Heilfurth: Das Bergmannslied (1954); E. Mac Coli: The Shuttle and Cage. British Industrial Folk Ballads (1954): Revolucní tradice 1. máje (1954); W. Steinitz: Deutsche Volkslieder demokratischen Charakters (1954—1962); T. Szerémi B.: Magyarországi munkásdalok (1955); A. Boesarov: Szovetszkaja maszszovaja pesznya (1956); An Anthology of Chartist Literature (1956); W. Brepohl: Industrievolk im Wandel (1957); B. Rosenberg—D. M. White: Mass Culture (1957): I. Lammel: Das Lied im Kampf gebogen (1957—1962); V. Karbusicky—V. Pletka: Délnické písné (1958); H. Bausinger: Volkskultur in der technischen Welt (1961); Geréb L.: A munkásügy irodalmunkban (1961); I. Lammel: Bibliographie der deutschen Arbeiterliedbücher (1961); L. Hoffmann—D. Hoffmann-Ostwald: Deutsche Arbeitertheater (1961); U. Münchow: Stimme des Vortrupps (1961); A. N. Nyikoljukin: Masszovaja poezija v Anglii (1961); A. A. Fagyejev: A proletárirodalom országútján (1962); P. Friedmann: Hör zu, Mister Bilbo (1962); W. Friedrich: Im Klassenkapf (1962); V. Karbusicky -V. Pletka: Délnické balady (1962); I. Lammel: Das deutsche Arbeiterlied (1962); Nagy D.: A munkásdal és munkásfolklór magyar szakirodalma (1962); A. I. Nutrihin: Pesznyi russzkih rabocsih (1962); R. R. Gelgardt: O szravnyityelnom izucsenyiji rabocsevo folklora (Szovetszkaja Etnografija, 1962); V. Szigyelnyikov: Piszatyel i narod (1962); Csehi G.: Munkásosztály és irodalom (1963); D.' Zsitomirszkij: Iz proslovo russzkoj revoljucionnoj pesznyi (1963); S. Hall —P. Whannel: The Popular Arts (1964); V. G. Bazanov: Usztnaja poezija rabocsih Rosszii (1965); A. M. Bihtyer: U isztokov russzkoj proletarszkoj poezii (1965); E. Hillmann: Das Massenlied (1965); W. Jacobeit: Bäuerliche Arbeit und Wirtschaft (1965); Maróthy J.: Zene és polgár — zene és proletár (1966); R. Palmgren: Joukkosydän (1966); I. Vitner: Literatura in publicatiile socialiste i munitoresti (1966); T. Akimova—V. K. Arhangelszkaja: Re voljucionnaja pesznya v szaratovszkom Povolzsje (1967); G. Kehrer: Das religiöse Bewusstsein der Industrie-Arbeiter (1967); A. L. Lloyd: Folk Song in England (1967); Arbeit und Volksleben (1967): V. Novikov: Folklor i hudozsesztvennaja szamogyejatyelnoszty (1968); Katona I. —Maróthy J. —Szatmári A.: A parasztdaltól a munkásdalig (1968); N. V. Oszjmakov: Russzkaja proletarszkaja poezija (1968); F. v. Knülli—U. Münchow: Freies deutsches Arbeitertheater (1969); Nagy D.: Ajánló bibliográfia „Honismeret és Munkáshagyomány”(1969); R. Schenda : Volk ohne Buch (1970); F. Deppe: Das Bewusstsein der Arbeiter (1971); V. Bazanov: Ot folklora k narodnoj knyige (1973); A. M. Cirese: Cultura egemonica e culture subalterne (1973); V. Karbusicky: Ideologie im Lied — Lied in der Ideologie (1973); J. Burszta: Kultura ludowa — kultura narodowa (1974); F. Hemmersam: Socialdemokratiska arbejderfester (Unifol, 1974); I. Lammel: Politisches Lied und Volkslied in der Gesangspraxis der Arbeiterklasse (1974); V. M. Szigyelnyikov: Piszatyel i narodnaja poezija (1974); L. Schmidt: Probleme der Gegenwartsvolkskunde (1974): A szocialista művészetért (1974); R. Hoggart: Művelődés, gondolkodás, szokások (1975); V. Karbusicky: EmpirischeMusiksoziologie (1975); I. Lammel: Bibliographie der deutschen Arbeiterliedblätter (1975); I. Lammel: Das Arbeiterlied (1975); Maróthy J.: Zene, forradalom, szocializmus (1975); Nagy D.: A magyar munkáshagyományok kutatása (1975); Az 1972. május elsejei budapesti felvonulás társadalmi szemiotikája (1975); Munkásművelődés — szocialista kultúra (1976); L. Schmidt: Gegenwartsvolkskunde (1976); R. Schenda: Die Lesestoffe der Kleinen Leute (1976); Nagy D.: aki tulajdonképpen a munkáséletről is hírt ad. Noha legfőbb formája már az írásbeliség, sőt az egyes alkotások nyomtatásban is megjelennek, mindvégig megmarad a szóbeli előadás is, amelynek folklorisztikai előzménye a →memorát. Az írásbeliség néhány átmeneti műfajt hoz létre, mint a →verses levél és a →katonalevél, illetve területenként bukkan fel önálló jelenségként, mint amilyen a cseh pismák. ● Önálló jelenségként szokás számon tartani a hagyományos folklórhoz leginkább hasonló munkásfolklór több műfaját is (munkásballada, munkásdal, munkásmonda, munkásmese), a munkaszokások (és a hozzá hasonló munkaünnep) megnyilvánulásait, ez utóbbiak sorában a legjelentősebb a május elseje körül kialakult gazdag hagyomány. Mindezen műfajoknak számos helyi változata van (pl. a blues, a shanties, a protest song, a spirituálé rendelkezik munkásváltozatokkal vagy kapcsolatokkal), a →félnépi költészet, a →városi irodalom, általában a →politikai költészet egyes alkotásai sorolhatók ide. Közvetlenül jelentős a dalhagyomány továbbélését, átalakulását jelző →munkáskórus, az előadóművészet esetében a →munkásszínjátszás. A politikai mondanivaló erősödik a szakszervezeti költészet, a →pártköltészet keretében, de ez utóbbiak már inkább a →proletárirodalom keretébe sorolhatók. Így a forradalmi dal, a tömegdal, a partizánköltészet, utcai költészet csak részben tartozik ide. ● Az új formák legjobb összegező elnevezése a →tömegkultúra, a hagyományos folklórhoz való viszonyt pedig a →folklorizmus jellegzetességei alkotják. ● Mo.-on e sokoldalú témakör kutatása csak legutóbb indult meg, a történettudomány (pontosabban a munkásmozgalom története) és a folklorisztika (pontosabban a munkásfolklórkutatás) egymást kiegészítő szempontjai szerint. Az összehasonlító nemzetközi kutatás — noha ennek fontossága nyilvánvaló — még kezdeteinél tart. ● ( →irodalom, folklór, munkásfolklór, proletárirodalom)
Irodalom:
A. Levenstein: Arbeiter-Philosophen und Dichter (1909); P. Olivier: Les chansons de métier (1910); F. Droop: Arbeiterdichtung (1919); V. Fricse: Proletarszkaja poezija (1919); W. Fillies: Die Arbeitersüngerbewegung (1922); J. Bab: Arbeiterdichtung (1924); A. Bogdanov: O proletarszkoj kulture (1925); K. Bröger: Jüngste Arbeiterdichtung (1925); K. Offenburg: Arbeiterdichtung der Gegenwart (1925); L. L. Averbah: Za proletarszkuju lityeraturu (1926); K. Ecks: Die Arbeiterdichtung im rheinisch-westfälischen Industriegebiet (1926); H. W. A magyar munkásszínjátszás hagyományai (1977); Nagy D.: Ajánló bibliográfia a magyar munkáshagyományok kutatásához (1977); V. E. Neuburg: Popular Literature (1977); A. Rossel: Iermai (1977); Premeny l'udovych tradícíi v súcasnosti (1977); Kálmán L.: Tematika a magyar munkásmozgalom történetéhez (1978); Dömötör A.: Szovjet tanulmányok a munkáséletmód néprajzi kutatásáról (1979); Katona I.: A magyar parasztság életének átalakulása (1979); Nagy D.: A munkásfolklór kutatás története, problémái (1979); Nagy D.: A magyar agrárszocialista mozgalmak költészete (1980); Tokaji A.: Tömegdal Magyarországon (1980).
