gyűjtés
VIL4 115 | Szerdahelyi Istvánnal közösendolgok rendszeres megszerzése gyűjtemények összeállítása vagy az adott dolgok körét jellemző tények feltárása céljából. Az irodalommal kapcsolatban a gyűjtői tevékenység fő típusai az alábbiak. 1. A →szájhagyományban élő, s így másképpen megsemmisülő szövegek rögzítése; a folklorisztikában általában az egész terepmunka és annak eredménye, az az anyag, amelyet az archívumokban tárolnak, illetve a népköltési →gyűjteményekben kiadnak; a hagyományos felfogás szerint ez csak az új változatok felkutatásából és lejegyzéséből áll, de a modern folklorisztika a funkció kérdéseit is vizsgálja a gyűjtés során; 2. a filológiában az írásos változatok összeállítása, illetve filológiai, életrajzi adatok gyűjtése; egy-egy író összes műveinek kiadásához a teljes anyag összeállítása folyóiratokból, napilapokból, kézirathagyatékból stb.; 3. egyéb →gyűjtemények összeállítása; 4. adat- és anyaggyűjtés →irodalomtudományi munkák megírásához; 5. anyaggyűjtés olyan szépírói művek megírásához, amelyekben a fikcióval szemben a dokumentumjelleg, a valódiság igénye fokozottabban érvényesül (→tényirodalom, irodalom és dokumentum); 6. muzeális értékkel rendelkezdő irodalmi emlékek (autográfok, első kiadások, régi könyvek, bibliofil kiadások stb.) gyűjtése: 7. könyvek gyűjtése magán- vagy közkönyvtári célok érdekében.
