pedagógiai irodalomszemlélet
VIL10 331-332az irodalomnak az oktatás, ritkábban a nevelés érdekében való felhasználása, az ilyen tevékenység közben szerzett tapasztalatok általánosítása (→irodalom és pedagógia). A →gyermekirodalom és →ifjúsági irodalom termékei gyakran eleve ilyen célt (is) szolgálnak, máskor átdolgozások révén válnak erre alkalmassá. ● A folklór keretében az →oktató hagyományok ilyen jellegűek. Ennek némi előzménye már az ősköltészet és a primitív irodalom jelenségei között is megtalálható, itt azonban a nevelés nem válik el az általában vett szocializációtól (belenevelődés). Ezért önálló jelenségnek nem tekinthető, nem különböztethető meg például egy szokás vagy epikus történet „felnőtt" és „gyermek”, „teljes” és „iskolai” változata, hanem a gyerekek vagy ifjak az egészben vesznek (vagy nem vesznek) részt. A kultúrába való belenevelődés is általában közvetlen módon - s nem pedagógiai kerülő utakon a fontosabb és eredményesebb. Így tanulják meg az újabb nemzedékek a nem hivatalos, ám annál hatékonyabb sztereotípiákat, a vallásnak vagy ideológiának nem a teóriáját, hanem a mindennapi életben való megnyilvánulását. ● Külön jelenség az irodalom tanítása. Ennek legfontosabb irodalmi terméke a tankönyv, de ide tartozik a →didaktikus irodalom sok alkotása is. Nem csupán az irodalom tanítása történhet irodalmi eszközükkel; ismerünk versbe szedett földrajzot, kémiát, latin ragozási táblázatokat, színjátékszerű előadásban történelmi, sőt őslénytani ismeretközlést. Különösen az elvontabb tudnivalókat igénylő tárgyak esetében gyakori az, hogy a zene, a képzőművészet vagy a filozófia, teológia helyett ezek szereplőiről szóló anekdoták töltik be az iskolakönyveket. Kedvelt a számtanban, kémiában, ritkábban a fizikában is az ún. „szöveges feladat”, amely voltaképpen egy anekdota, néha rejtvény, olyan elbeszélés, amelynek eredménye tudományos vagy iskolai módszerekkel elérhető. Ezek korai keleti (arab, perzsa, indiai stb.) változatai egyszerre rövid elbeszélések és találós kérdések. ● (→irodalompedagógia)
Irodalom:
Szépe Gy.: Az anyanyelvi oktatás korszerűsítéséért (1979).
