agrárrítusok költészete
VIL 92a szokásköltészet agrárrítusokhoz kapcsolódó alkotásainak, műfajainak összessége. Már a neolitikumban, a földművelés felfedezésekor gazdag szokás- és ünnepfüzér kapcsolódott a mezőgazdasági munka minden egyes részletéhez, és ez az európai parasztok körében a →népköltészet keretei között élt tovább. A tételes vallások (köztük a kereszténység is) csupán átértelmezték, utólagosan magyarázták az agrárrítusokat, ezeket végképp felszámolni sohasem tudták. A fontosabb rítusokhoz (tavaszkezdés, szántás, vetés, aratás, állatok ki- és behajtása) →rítusdalok és színjátékszerű mágikus →rítuscselekvések kapcsolódnak. A parasztok körében bármilyen egyházi vagy világi ünnepi szokás is könnyen agrárrítussá változott. Európában a leggazdagabb a keleti szlávok (főként az oroszok) agrárrítusokhoz kapcsolódó költészete. A nyugati és déli szláv rítusok a magyart is befolyásolták. O (→szokásköltészet)
Irodalom:
W. Mannhardt: Wald- und Feldkulte (1875—1877); A. Dieterich: Mutter Erde. Ein Versuch über Volksreligion (1905); V. J. Propp: Russzkije agrarnije prazdnyiki. Opit isztoriko-etnograficsezkovo isszledovanyija (1963); I. Weber-Kellermann: Erntebrauch in der landlichen Arbeitswelt des 19. Jahrhunderts (1965); Ujváry Z.: Anthropomorphe mythische Wesen in der agrarischen Volksüberlieferung Ungarns und Europas (AEthn, 1968).
