varázsszöveg
VIL16 425 | részcímszóa mágikus irodalom keretében felhasznált bármilyen szöveg. Egyszerűbb változatai a →varázsigék, →ráolvasások, verses és énekelt formái a →varázsdalok, s ezek közül a kisepikai méretűek a varázsénekek. Tematikusan, ill. célzatukat tekintve is sokfélék a vallások által is felhasznált áldásszövegektől (benedictio) és →ördögűzési formuláktól a bájoló imádságokon át a csak folklorisztikus boszorkány-mondásokig, →rontásokig. Egy részük esztétikai kvalitásokkal nem rendelkezik, de van köztük irodalmi szempontból is magasra értékelhető mű (főként a varázsénekek és →imák között). Eredetileg nem mágikus célzattal létrehozott szövegek is betölthetnek ilyen funkciókat; gyakori pl., hogy egyes irodalmi műveket vagy ezek részleteit →jóslásra használják fel. ● Rögzítésük igen változatos; többségük →szájhagyományban él, vagy a →varázskönyvekben maradt fenn, de a legkülönfélébb helyeken (épületeken, fegyvereken, ékszeremen stb.) szerepelhetnek feliratként. Írásképük gyakran önmagában is mágikus erejű. Ide sorolandók továbbá az olyan rögzítetlen szövegek is, amilyenek a →tarot esetében a kártyalapok variációinak szóban elmondott vagy elgondolt értelmezései. Akár egyetlen betű vagy jel is képviselhet ilyen értéket (pl. a →rúnairodalom jelei, a pentagramma stb.). ● Felhasználásuk is a legkülönfélébb lehet: vélt, remélt hatásukat nyerhetik kimondásuktól, ismételgetésüktől, elolvasásuktól, leírásuktól (→szövegmágia, szómágia), amulettként való viselésüktől, de más esetekben eltitkolásuktól vagy éppenséggel lenyelésüktől, elpusztításuktól is. ● Különböző típusai végigkísérik a költészet egész történetét a kezdetektől a mai, számítógépekkel előállított és továbbított elektronikus üzenetekig. Hatékonyságuk bizonyítéka gyakran éppen az ősi (pl. egyiptomi, káldeus) vagy egzotikusan távoli (pl. indiai, kínai stb.) származásuk. ● Gyakori, hogy a varázsszövegek nemcsak a varázslásra vonatkozó utasításokat adnak, hanem →varázselbeszélések formájában elmondják a sikeres alkalmazások történeteit is. Fordított esetekben a varázsszövegek illeszkednek epikus alkotásokba, varázselbeszélésekbe (különösen →varázslótörténetekbe) vagy más →hiedelemmondákba. A →boszorkány-mondákban, s tágabb körben az →ördög-irodalomban, a →sátánizmus irodalmában is gyakoriak a különös, megszokottól eltérő ilyen szövegek és cselekvések. . (→mágikus irodalom, varázsirodalom)
