pornográf irodalom
VIL10 781-782 | Végh Andrással közösen | részcímszóa szó szoros értelmében vett folklór alkotásai közül az így is felhasználhatókat már a 19. sz.-tól kezdve és a 20. sz.-ban is a legkiválóbb gyűjtők és folkloristák jegyezték fel, mint pl. a szerb V. S. Karadzic, az orosz A. A. Afanaszjev, a szicíliai G. Pitré, a francia G. Paris, az amerikai V. Randolph, műveiket teljes szöveggel csak újabban jelentették meg. Különös fontossága van a szlavista F. S. Krause két kiadványsorozatának Kryptádia (évkönyv, Paris 1883 1911), Anthropophytéia (folyóirat. Lipcse 1904—1931) c., benne sok magyar publikációval. A pszichoanalitikus irányzat (és ennek etnológiai. folklorisztikai képviselői is) természetesen kezelte merész szövegeit is. ● Tudománytörténeti és bibliográfiai feldolgozása sokáig különc magánzók kezében volt, az erkölcs és a szokások történetével foglalkozó művelődéstörténészek gyakran tettek közzé értékes adatokat. Legújabban G. Legman. A. Dundes és mások láttak hozzá a főbb típusok és motívumok rendszerezéséhez. ● Noha Mo.-on is ismert és kedvelt jelenség, közismert képviselői közé tartozott nemcsak a festő Zichy M. (1827–1906), hanem a Lőwy Á. álnéven író numizmatikus Réthy L. akadémiai I. tag (1851—1914), tudománytörténeti áttekintés nem készült e témakörből. Az etnopszichológusok közül Róheim G. (1891—1953) és G. Devereux (eredeti neve Dobó; I.) művei foglalkoznak a primitív népek erotikus folklórjával. Nagel L. genfi könyvkiadója útikönyvek mellett főként ilyen művek megjelentetéséből tartotta fenn magát. Magyar eredetű e témakör bibliográfusa és történésze. G. Legman (1919—) is. ● A magyar irodalomban a kezdetektől fogva fel-felbukkannak pornográf alkotások, amelyek nemegyszer kitűnő költők, írók művei. Janus Pannonius nyitja a sort; az ő pornográf verseinek egy részét máig sem fordították le magyarra. A 16. sz. nemesi költészetéből – pl. Balassi B. és Madách G. munkásságából — sem hiányoztak a pornográf elemek. Valószínű, hogy az elveszett virágénekek jelentős hányada a fennmaradtaknál kevésbé burkoltan volt erotikus jellegű, amiként az ismeretlen szerzők műveit tartalmazó 17. sz.-i énekeskönyvekben is szép számmal találhatók a nemi életet nyíltan és vulgáris kifejezésekkel megjelenítő darabok. A műfaj klasszikusa Pálóczi Horváth Á. gyűjtése az Ó és új, mintegy ötödfélszáz énekek (1813), amelybe a szerző saját dalait is felvette. A szabadabb szellemű 18. sz. a több mint sikamlós irodalom felvirágzását hozta: a kéziratos diákirodalom mellett főként Beretzky M., Fekete J.. Kováts J., Mátyási J. és Verseghy F. neve említendő. Magas művészi színvonalúak Csokonai tréfás pornografisztikus költeményei, melyek a debreceni diákdalok hatását tükrözik: a sárospataki diákok pajzán énekeit a Felvidító c. antológiában gyűjtötték össze. Viszonylag kevés pornográf mű maradt ránk a 19. sz.-ból. ezek szerzői Lőwy Á. és Szilágyi (L. akit a fiatal Ady is olvasott. A 20. sz.-ban a szerelmi élet felszabadultabb ábrázolása miatt szinte használhatatlan kategóriává vált a hagyományos értelemben vett pornográfia: a szexualitás nem személyiség-romboló célzatú bemutatása joggal kapott helyet a közelmúlt és a jelen legtöbb nagy költőjének és írójának alkotásaiban.
Irodalom:
Pisanus Fraxi (S. Ashbee): Index librorum prohibitorum (1877); uő: Centuria librorum absconditorum (1879); uő: Catena librorum tacendorum (1885); A. Bonneau: Curiosa. Essais critiques de la littérature ancienne ignorée ou mal connue (1887); H. Hayn—A. N. Gotendorf: Bibliotheca Germanorum nuptialis (1890); J. Gay: Bibliographie des ouvrages relatifs á l'amour, aux femmes, au mariage, 1–4. köt. (1894—1900); B. Stern: Geschichte der erotischen Literatur aller Zeiten und Völker. I—2. köt. (1908); E. Fuchs: Az újkor erkölcstörténete (1909); uő: Illustrierte Sittengeschichte vom Mittelalter bis zur Gegenwart, 1-3. köt. (1909—1912); H. Hayn: Bibliotheca Germanorum erotica et curiosa, 1—9. köt. (1912—1929); G. Apollinaire—F. Fleuret--L. Perceau: L'Enfer de la Bibliothéque Nationale (1913); Zoltvány I.: Erotika és irodalom (1924); P. Englisch: Irrgarten der Erotik (1927); Bilderlexikon der Erotik, 2., 4. köt. (1929); P. Englisch: Geschichte der erotischen Literatur (1933); B. Stern-Szana: Bibliotheca curiosa et erotica (é. n.); G. Apollinaire: Les diables amoureux (1964); S. Sontag: A pornográf képzelet (A pusztulás képei, 1972).
