cynghanedd
VIL2 495 - 496[kinghaned] (’dalegyeztetés’: a walesi (kymri) költészet verselési rendszere. A mássalhangzó-egyeztetések és belső rímek rendszeréből áll. Több (mintegy 24) változata ismert, ezek közül négy a leggyakoribb. — I. A cynghanedd llusg <'vontatott cynghanedd'> verssora két részre tagolódik, az első rész végén levő hangsúlyos vagy hangsúlytalan szótag rímel a verssor utolsó előtti szótagjával. A tagolás helye tetszőleges, a verssor vége azonban csak hangsúlyos + hangsúlytalan szótag lehet. Példa (mindegyik példánkban a hangsúlyt dőlt betűvel, a rímet félkövér betűvel, az egyező mássalhangzókat nagybetűkkel jelöltük):
a) ni ddaw cof / it ymofyn
b) asgell archangel / melyn
'a vő emlékezetébe nem idéződik' 'arkangyal sárga szárnya'
— 2. A cynghanedd draws <’keresztező cynghanedd’) verssora három részre tagolódik, ezek közül az első rész mindegyik mássalhangzója rendre megegyezik az utolsó rész mindegyik mássalhangzójával (kivéve a részek legutolsó mássalhangzóit). A magánhangzók általában különböznek. A középső rész nem vesz részt ebben az egyeztetésben. Az egyes részek nagysága tetszőleges, szabály viszont, hogy az egyeztetett részek utolsó szótagja hangsúlyos legyen. Példa:
a) DaGRau Gwaed / ar / DeG eiRy Gwyn
b) DRud / yr adwaenwm dy / DRo
'tíz könnycsepp pereg a fehér hóra' 'drága <kincs) a hozzád visszatérés'
— 3. A cynghanedd groes ('keresztcynghanedd'> változatban ugyanolyan szabály érvényesül, mint a cynghanedd drawsban, a sorok két részből állnak, nincs nem egyeztetett középső részük. Példa: a) BiD RHyNGOCh, / BeDwaR aNGel
'kegyelmed kérem, halál angyala'
— 4. A cynghanedd sain ('hangzó cynghanedd') verssora három részre tagolódik, amelyek közül a két első belső végrímekkel összecseng, a második és harmadik pedig egy cynghanedd draws vagy cynghanedd groes. Az első rész a cynghaneddben nem vesz részt, a harmadik rész pedig a következő sor valamelyik tagjával rímel. Példa:
a) gwell bedd / a GoRwedd / GwiRion
'jobb a sírhalom, mint meghazudtolása az igazságnak
Már az ókymri irodalomból ismerünk ilyen szabályossággal írott verseket vagy versrészleteket. Általánossá a 14. sz.-ban válik, elsősorban Dafydd ap Gwilym költészetének hatására, és az awdl, a cywydd, valamint az englyn kötelező formájává lesz. A cynghaneddrendszer önmagában is fejlődött ezer éves múltja során. Különösen az englynstrófákban bontakozott ki, itt szabályos alliterációkkal is bővült, és végül a kymri költészet általánosan jellemző formájává vált. Mindazáltal csupán utólagos díszítése a 9. sz.-ban már meglevő ókymri metrikai formáknak, amelyek alapja a szótagszámláló hangsúlyos verselés. A cynghaneddformákban a szótagszámnak nincs szerepe, a hangsúly is másodlagos jelentőségű. A cynghanedd csak legfejlettebb változataiban köt össze több sort egymással, általában a sorpár határain belül marad. ● (→kelta irodalmi formák)
Irodalom:
Th. Parry: A History of Welsh Literature (1962).
