tréfás dicséret
VIL15 797a → csúfoló alműfaja, olyan alkotás, amelyben humoros vagy ironikus dicsérettel illetik a jelentéktelen, nevetséges vagy éppen ellenszenves és megvetésre méltó jelenségeket vagy embereket. A népköltészet keretében gyakori, jól ismeri a diákköltészet, ezenkívül számos alkalmi irodalmi alkotás sorolható ide. A reneszánsz után terjedt el az ironikus enkómion (→enkómion), amelyben a légy, a köszvény, és az ostobaság egyaránt dicsérő költeményekben tűnik fel. ● Esztétikai kategóriaként a legszelídebb, feddő humortól a maró gúnyig, hiperbolikus szatíráig terjedhet (vénlánycsúfolók, gyermekek egymást csúfoló mondókái, vagy J. Swift röpirata). ● (→gúny, irónia, tréfa).