Gesunkenes Kulturgut
VIL3 519[gezunkenesz kultúrgút] (német 'leszállott műveltségi javak elmélete'>: a folklorisztikában és irodalomtudományban H. Naumann óta (1922) használt kifejezés a folklorizálódás általános jelenségének megnevezésére, az a folyamat, amelynek során a hivatásos művészet és kultúra termékei eljutnak, leszállanak a széles néprétegek közé (→leszállott műveltségi javak elmélete). A kultúra két („felső” és „alsó”) rétegéről alkotott nézetek igen régiek és elterjedtek, különböző indítékúak: az arisztokratikus néplenézéstől egészen a történeti‑esztétikai megközelítésig terjedhetnek. A konkrét filológiai kutatások azt is igazolták, hogy különösen a népköltészet, népművészet, népszokások területén igen az olyan vonás, amely korábban az uralkodó osztályok körében volt ismeretes. Téves azonban e folyamat mindenre általánosítása és az ellenkező irányú →folklorizmus jelenségeinek figyelmen kívül hagyása. Esztétikai értelemben a népköltészet népiessége és történetisége ilyen szempontból is megvizsgálandó. ● (→folklorizálódás)
Irodalom:
H. Naumann: Grundzüge der deutschen Volkskunde (1922 ); Voigt V.: A folklór esztétikájához (1972).
