redakció
VIL11 487(lat. ‘szerkesztés’): egy típus változatainak egymással szorosabban összefüggő, szerkezetében és tartalmában azonosnak tekinthető csoportja, általában társadalmi vagy történeti okokkal magyarázható egysége. Az →elterjedés során az egyes alkotások helyi vagy nemzeti redakciókba csoportosíthatók, aszerint, hogy az összefüggő változatokat lokális vagy etnikai csoportosításokban adják. Voltaképpen a pozitivista szövegfilológia kategóriája, amelyet átvett a földrajz-történeti folklorisztikai iskola is. Ma leginkább a típusmonográfiákban használják, a magyar kutatás is ilyen értelemben él vele. Esztétikai értékelését a változat és az egyedi alkotás, illetve a típus esztétikumáról szólván, mind a nemzetközi mind a magyar folklorisztika éppen csak érintette. ● Textológiai értelemben kéziratok egymással összefüggő csoportja. Ezt az elnevezést vették át azok a folkloristák, akik a redakció fogalmát az irodalmi változatok csoportjainak megnevezésére használják. ● (→változat, verzió, típus, oikotípus, normálforma, altípus)
Irodalom:
S. Thompson: Fassung (Handwörterbuch des deutschen Märchens, II., 1934); Kiss Gabriella: A 301-es mesetípus magyar redakciói (Ethn, 1959); V. P. Anyikin: A szóbeli költői alkotás (Ethn, 1964); Voigt V.: A folklór alkotások elemzése (1972).
