oikotípus
VIL9 578-579<görög oikosz ‘ház’ + tüposz ‘vonás, alak’): egy folklór →típus helyi redakciója, helyi típus. Az elnevezést C. W. von Sydow javasolta, a földrajz-történeti iskola egyoldalú →redakciófogalmának a kiküszöbölésére. Véleménye szerint egy típusnak bizonyos földrajzi és történeti (kisebb mértékben társadalmi) körülmények között sajátos képződményei alakulnak ki, és ezek megrögződnek. Előbb csak a mesében, később a mondában is feltételezte meglétét. A többi kutatási területen ritkán használt elnevezés. ● A magyar mesekutatás ritkán említi, inkább a nemzeti redakció elnevezés használatos, ami azonban nem teljesen azonos vele. ● St. Thompson a mesék elterjedésének és nagy műfaji tömbjeinek a neveként használja, von Sydow tanítványai mesék típusainak összefüggő csoportját nevezik így. Az újabb folklorisztika a helyi redakciók kategóriáját alkalmazza szívesebben, ennek történeti, etnikus vagy földrajzi mibenlétét illetően azonban elég heves viták dúlnak. ● (→típus, változat, hagyomány, elterjedés)
Irodalom:
F. Ranke: Märchenforschung (Deutsche Vierteljahrschrift für Geistesgeschichte und Literaturwissenschaft, 1936);. C. W. von Sydow: Selected Papers on Folklore (1948); A. B. Rooth: The Cinderella Cycle (1951); J.—Ö. Swahn: The Tale of Cupid and Psyche (1955); Dégh L.: Az AaTh 449/A mesetípus magyar redakciója (Ethn, 1960); M. Lüthi: Megjegyzések a meséről (Folcloristica, 1971).
