komputer az irodalomtudományban
VIL6 494-495az elektronikus számítógépeket többféle irodalomtudományi vagy szövegelemző vizsgálat elvégzésére felhasználhatják. A szöveg jellegzetes vonásait vizsgáló statisztikai számítások elvégzésére (statisztikai stilisztika), különféle szótárszerű jegyzékek (pl. fogalomszótár, poétikai szótárak, szereplők jegyzéke, szóvégmutató szótár — amely egyben rímszótár is —, motívumok jegyzéke stb.) elkészítésére, →gépi fordítás, kivonatolás, de akár könyvterjesztési, könyvtári raktározási és kölcsönzési feladatok megoldására egyaránt alkalmasak. Módszertanilag három csoportba oszthatjuk a számítógéppel elvégezhető műveleteket. ● 1. Szövegelemzés és mutatózás: megadott szempontok szerint a szöveg jellegzetes vonásainak (egyes szavak, szereplők, motívumok, formai elemek) kikeresése és ezek valamilyen sorrendbe állítása. ● 2. A szöveg megadott szempontok alapján való gépi átdolgozása (kivonatolás, gépi fordítás, bizonyos esetekben ilyen jellegű munka a textológiai szempontból való szöveg-összehasonlítás, a szerzőség megállapítása, bonyolultabb mutatók és rendszerezések elkészítése is). ● 3. Szövegalkotás számítógéppel: egyszerűbb mondatok megszövegezése, ezek nyelvi vagy poétikai szerkezetének megadott szempontok szerint átalakítása, eredeti szövegből sorozatok készítése, az utóbbi időben egyszerűbb teljes szövegek (pl. detektívtörténet, mese stb.) létrehozása. ● A mai, nagy teljesítményű számítógépekkel lehetséges a feladatok egymással kombinálása, valamint az, hogy a gép egyszerre végez nyelvészeti, poétikai, fordítási feladatokat; több kutatási terület esetén egyszerre adatolja a szöveg és dallam, vagy a szöveg és motívumok összefüggéseit. Voltaképpen megoldott a szövegek bármilyen szempontú elemzése, bármilyen mutató készítése, formai vizsgálatok elvégzése; a szövegek fordítása és megalkotása terén azonban még jelentős további fejlődésnek kell bekövetkeznie ahhoz, hogy a bonyolultabb szépirodalmi szövegek fejlettségi szintjét a gép is meg tudja alkotni. ● A felhasznált módszerek jórésze nem-irodalmi feladatok (szótárak, könyvelés, fordítás, visszakeresés) programjainak némi módosításával történik. Itt is érdekes irodalomelméleti eredmények származtak az információelméleti és kibernetikai összefüggések felismeréséből (irodalom és információelmélet, irodalom és kibernetika, irodalom és matematika). ● A primitív irodalom és a folklór kutatásában hasonló feladatok elvégzésére alkalmazták a számítógépeket, a legjelentősebb eredményeket a strófikus dalok szövegének és dallamának rendszerezésében, motívumok kutatásában (motivumindex), mesetípusok jegyzékének elkészítésében (mesekatalógus), valamint mesék, mondák és mítoszok szövegszerkezetének elemzésében érték el. ● A →szemiotikai kutatás is használja a számítógépeket; az esztétikai vonatkozású kísérleteket →computeresztétika. ● (→irodalomtudomány)
Irodalom:
Computational Linguistics (1963–); E. A. Feigenbaum–J. Feldman: Computers and Thought (1963); P. L. Garvin• Natural Language and the Computer (1963); J. B. Bessinger–S. Parrish: Literary Data Processing Conference Proceedings (1964); R. C. Cros –Fr. Levy–J. C. Gardin: L'automatisation des recherches documentaires — un modele général: le SYNTHOL (1964): D. Hymes The Use of Computers in Anthropology (1965): P. L. Garvin –B Spolsky. Computation in Linguistics (1966); D. G. Hays: Readings in Automatic Language Processing (1966); J. Leed: The Computer and Literary Style (1966); P. J. Stone—D C Dunphy—M. Smit.h—D. M. Ogilvie: The General Inquirer, a Computer Approach to Content Analysis (1966): Computere and the Humanities (1967–): First International Congress of Computational Linguistics in Grenoble (1967): H. Borko: Automated Language Processing (1967); E. A. Bow. les: Computere in Humanistic Research (1967); D. G. Hays: Introduction to Computational Linguistics (1967); Computer Studies in the Humanities and Verbal Behavior (1968–); R. Buda—A. Zampolli—J. Stindlová: Les machines dans la linguistique (1968); J. C. Gardin—R. Jaulin: Calcul et formalisation dans les sciences de l'homme (1968); B. Palek: Cross-Referense (1968); G. Gerbner: The Analysis of Computation Content (1969); Hoppál M.: Számítógépek a humán tudományokban (Ethn, 1969); R. A. Wisbey: The Computer in Literary and Linguistic Research (1971): Lidová písen a samocinny pocitac (1972–); A. J. Aitken–R. Bally–N. Hamilton-Smith: The Computer and Literary Studies (1972); R. Hamming: Computers and Society (1972); D. H. Sandere. Computers in Society (1972); H. Zimmermann: Das Lexikon in der maschinellen Sprachanalyse (1972); Sh. Klein: Automatic Novel Writing (1973); Computer Applications (Current Trends in Linguistics, 12. köt., 1974); R. Dietrich–W Klein: Computerlinguistik (1974); St. Harbordt: Computersimulation in den Sozialwissenschaften (1974); A. Ludskanov: Mensch und Masehine als Übersetzer (1976); M. Holynski: Sztuka i komputert' (1976); Papp F.–Szépe Gy.: Papers in Computational Linguistics (1976); Y. Wilks–E. Charniak: Computational Semantics (1976); W Lenders–H. Moser: Maschinelle Verarbeitung altdeutscher Texte (1977–); I. A Melcuk: Cybernetics and Linguistics (1978); Voigt V. Computertechnik und -analyse (Enzyklopädie des Märchens, 2. köt., 1978).
