Vissza a főlapra

Jelmagyarázat:


EKL: Esztétikai kislexikon
KKE: Kulturális kisenciklopédia
VIL: Világirodalmi lexikon

etnikus specifikum

VIL2 1275

a néprajzi irodalom-szemlélet (sőt általában a néprajzi kutatá­sok) egyik alapgondolata, amely szerint a népi kultúra bizonyos vonásait nem társadalmi–történeti, hanem „etnikus” sajátosságok határoznák meg. Pl. a →novellamese eszerint a semita népek terméke, a →csodamese viszont az indo­európai népek találmánya lenne: a szláv antitézis, vagy a poláris kezdőformulák szláv, a párhuzamossággal összefüggő népköltészeti enjambement viszont finnugor jelenségnek lenne nevezhető. A gon­dolat a múlt század közepén, elsősorban a Grimm-testvérek indogermán mitológiai irányzata révén terjedt el, de ma is sok híve van. Az újabb tipológiai vizsgálatok igen sok esetben (a fentebb említett pél­dákkal kapcsolatban is) bebizonyították, hegy a jelenségek nem köthetők csak egyes, kitüntetett etnikumokhoz, a →társadalomtörténeti iskola pedig azt iga­zolta, hogy a csak egyetlen népnél megtalálható jelenségek nem etnikai, hanem társadalmi–történeti tények. Még a nyelvhez leginkább kötődő formai sajá­tosságok fejlődése is sokfelé megismétlődő, tipológiai azonosságokat mutat. ● (→népiesség, irodalomtudomány)

Irodalom:

J. Grimm: Deutsche Mythologie (1835); W. H. Riehl: Die Volskunde als Wissen­schaft (1858): Bodnár Zs.: A népfajok sorsa (1900); W. G. Summer: Folkways (1906); C. W. von Sydow: Selected Papers on Folklore (1948); R. N. Adams: Ethno­centrism and Ingroup Consciousness (American Anthropologist, 1951); G. P. Murdock: World Ethnographic Sample (1957); H. C. J. Duijker—N. H. Frijda: National Character and National Stereo­types (1960); B. Holzner: Völkerpsycho­logie (1960); P. Grieger: La caractérologie ethnique (1961); W. E. Mühlmann: Ras­sen, Ethnien, Kulturen (1964); W. Em­merich: Germanistische Volkstumsideo­logie (1968); Fr. Barth: Ethnic Groups and Boundaries (1969).