halálirodalom
VIL4 158 | részcímszóA folklórban a→sirató, búcsúztató hosszú ideig megtalálható műfaj, a →haláltánc nyomaival is találkozunk. A halotti ének rendszerint egyházi eredetű, a feliratirodalom keretében a hivatásos irodalom epitáfium (→sírvers) műfajának az olykor humoros sírfelirat felel meg. Mesék és mondák viszonylag sokat foglalkoznak a halál és halhatatlanság kérdéseivel (halhatatlan hős), balladák és az egyes hősepikai énekek az epikus hős életútját követve rendszerint halállal és temetéssel végződnek. Hiedelemtörténetekben ritkább a megszemélyesített halál, inkább a kísértet-történetek népszerűek. Feltűnő viszont, hogy a szólások és találóskérdések körében milyen gyakori a halál témája.
Irodalom:
G. Burde‑Schneidewind Greverus: Deutscher Sagenkatalog — Der Tod und die Toten (Deutsches Jahrbuch für Volkskunde, 1967).