páros felelgető ének
VIL10 222több dalműfaj, illetve a bennük alkalmazott szerkezeti megoldás. Általában strófánként (ritkábban félstrófánként) felváltva két szereplő (vagy csoport) szólal meg. Az egyes részek gyakran pontos megfelelői vagy ellentétei egymásnak. A megoldás jól ismert a →szokásdal, leginkább a párosítók és az énekes játékok körében, de előfordul atáncballadában, románcban, sőt mesék dalbetétében is. Egyszerűbb formáit a csúfoló is felhasználja. A felelgetők gyakran csoportok képviselői (fiúk, leányok, ellenségek megszemélyesítői), ritkábban személyek (mint pl. a →narratív líra esetében), de ezek sem igazán individuumok, inkább általánosított, nem jellemzett szereplők. Különösen archaikusabb műfajok esetében a felelgetés mind formai, mint jelentésbeli vonatkozásban aszimmetrikus lehet, a szereplők realitásfoka is különbözhet. Egy délszláv lakodalmi dal szövegében a párbeszéd bemutatása aszimmetrikus:
Hej, pázsitom, szép zöldelő pázsit! mért borultál korán hervadásba?
Ráfelel a pázsit szomorúan:„Gyötrelemmel hamar beborultam, Alkonyatkor nyáj hömpölygött rajtam, Cifra násznép tiport pirkadatban!”
(Nagy L. ford)
