elemi gondolat
VIL2 1038 - 1039a kulturális és művészeti egyezések alapformája. Bár az emberi nem egységéről és ezzel összefüggésben az emberi szellemi tevékenységek mindenütt azonos jellegéről már korábban is tetemes számú megjegyzés halmozódott egybe, önálló tézisként csak a múlt század közepén meginduló összehasonlító mitológiai, nyelvészeti, kultúra-történeti, etnológiai kutatások hangsúlyozták bizonyos „elemi ideák” általános voltát és meglétét. Először A. Bastian német földrajz- és néprajzkutató dolgozta ki az Elementargedanke ('elemi gondolat') kategóriáját. Ezen az olyan általános gondolati formákat érti, amelyek az egész emberiségben közösek, az azonos pszichikai alkatból fakadnak, és nem kölcsönzés, átvétel útján magyarázható módon egyeznek egymással. Már ő hozzáteszi ehhez azt, hogy a kulturális környezet hatására az ilyen elemi gondolatok helyenként módosulhatnak, az illető kultúra sajátos vonásaihoz alkalmazódnak (ez a Völkergedanke 'a különböző népek kultúrájának megfelelően megjelenő elemi gondolat'). A diffuzionista irányzatok hevesen támadták ezt az elgondolást, úgy vélték, hogy az azonos jelenségek nem egymástól függetlenül jöttek létre. ● A mai kutatás nem csupán a rítusok, eszközök, hanem a primitív irodalom egyes termékei között is sok olyan megfelelést talál (főként a mítoszok, az archaikus dráma témái, az archaikus líra alkalmai és formái terén stb.), amelyek az azonos társadalmi fokon egymástól függetlenül is azonos jelleggel jöhettek létre. ● (→genetikus egyezés, tipologikus egyezés)
Irodalom:
A. Bastian: Der Völkergedanke im Aufbau einer Wissenschaft vom Menschen (1881) J. Eisenstädter: Elementargedanke und Übertragungstheorie in der Völkerkunde (1912).
