Vissza a főlapra

Jelmagyarázat:


EKL: Esztétikai kislexikon
KKE: Kulturális kisenciklopédia
VIL: Világirodalmi lexikon

babona

KKE 45

közhasználatú értelmezésben indokolatlan  hiedelem, amely nem tartozik a tételes vallások hiedelemrendszerébe. Gyakran azonosítják a →néphit vagy akár a hiedelem fogalmával, noha ezek szélesebb kategóriák. Művelődéstörténeti szempontból szoros kapcsolatban áll a →mágia jelenségeivel, és ismerjük modern formáit (pl. spiritizmus, okkultizmus stb.) is. Nem csupán a természettudományos világnézet, hanem több vallás is elutasítja, ugyanakkor bizonyos formáit felhasz­nálja, akár kanonizálja is (pl. csodák, szentek, ereklyék stb.). A primitív vallás keretében is ismer­tek hasonló jelenségek ( →vallás ).

Irodalom:

E. Rad­ford–M. A. Radford: Encyclopedia of Supersti­tions (1948); J. G. Frazer: Az aranyág (1965); G. Jahoda: A babona lélektana (1975); Szőnyi Gy. E.: Titkos tudományok és babonák (1977); R. Pet­zoldt: Magie und Religion (1978); D. Harmening: Superstitio (1979); Jung K.: Táltosok, ördögök, garabonciások (1985).

egzotizmus, exotizmus

KKE 88

az etnológia és esztétika fo­galma, a távoli kultúrák iránti érdeklődés, illetve mű­vészeteik átvétele az európai hivatásos kultúrába és művészetbe. Voltaképpen a →primitivizmus sajátos megnyilvánulása, távolról rokonságot tart a →folklorizmus jelenségeivel, a szorosabban vett →orientalizmus megnyilvánulásaitól pedig alig elválasztható.

Irodalom:

P. Jourda: L’exotisme (1938): R. Mathé: L’exotisme (1972); B. Danielson: Gau­guin élete Tahitin (1967); G. Cocchiara: Az örök vadember (1965); U. Bitterli: „Vadak” és „civilizál­tak” (1982); M. L. Carvalhão Buescu: O estudo das linguas exóticas no século XVI. (1983).