paralogizmus
VIL10 180-181(görög 'mellé, túl' + 'értelmezés': 1. általános értelemben alakoskodás, hamis következtetés; 2. a modern poétika szerint az egymáshoz rendelések általános megnevezése. Ilyenek a szimmetria és aszimmetria fogalmaival jellemezhető szerkezeti sajátságok; a →rím és hasonló jellegű formai összekapcsolások; a párhuzamosság (→paralelizmus) sokféle megnyilvánulása, általában az →ismétlés, de akár a több cselekményszálon bonyolított események, a különböző színhelyeken lefolyó események összefüggései (→szimultanizmus). Fontos vonása, hogy tér és idő összefügghet egymással, illetve kiegészítheti egymást. Igen sok retorikai alakzat alapját képezi. A modern poétikában az operáció és a transzformáció ilyenként is jellemezhető. ● Egyes matematikai ihletettségű poétikákban az arány (és ennek kitüntetett változatai, mint pl. az aranymetszés) és az ornamentika is ilyen összefüggésekkel jellemezhetők. ● (→ismétlés)
Irodalom:
M. Shapiro: Deux paralogismes de la poétique (Poétique, 1976, 28.); Horváth I.–Veres A. (szerk.): Ismétlődés a művészetben (1980); Vigh A.: Retorika és történelem (1981); H. Weyl: Szimmetria (1982).
