kéziratos irodalom
VIL6 224 | Kovács Endrével közösen | részcímszó2. a könyvnyomtatás elterjedése utáni időkből való, de még ki nem nyomtatott (esetleg gépírásos) művek: részben egy-egy író feldolgozatlan hagyatékából, elkallódott vagy lappangó írásaiból; részben irodalmon kívüli okból még el nem fogadott kéziratok; továbbá dilettánsok művei. ● Szorosabb értelemben a könyvnyomtatás elterjedése utáni kéziratos irodalmat a kéziratos költészet terminussal szokás megjelölni; ezt a hivatásos irodalom és a folklór közötti átmeneti formának tartják. Ennek gyűjteményeit voltaképpen nem szánták megjelentetésre, de a 19. sz.-ban az ilyen összeállításokat követve jelentek meg az első népköltészeti szövegkiadványok is. A nyomtatásra szánt, de még meg nem jelent vagy meg nem jelentethető műveket is így szokás nevezni, de ez az elnevezés pontatlan. ●(→kézirat, írásbeliség).
Irodalom:
Thienemann T.: Irodalomtörténeti alapfogalmak (1931); Horváth J.: A magyar irodalmi műveltség kezdetei (1931).
