epopeia
VIL2 1178epopoiia (görög eposz + poiein 'készíteni')>; épopée (francia>: 1. szó szerinti értelemben „eposzmű”, az eposz sajátos, igen fejlett, jelentős foka. Már Arisztotelész Poétikájában előfordul, de még nem állandó terminusként. Marót K. meghatározása szerint „az eposz legigényesebb ötvözete, amely a legnehezebb költői feladatot, vagyis a legmélyebben megélt (ez esetben heroikus) élményt a legmagasabb gondolati fokon megvalósítja”. Magasabb rendű az egyes eposzonál, voltaképpen a nagyeposz, a nemzeti hőseposz megnevezése. ● (→eposz, epika, hősköltészet)
Irodalom:
Marót K.: Az epopeia helye a hősi epikában (1964).