műfajcsoport
VIL8 670-671az egyes műnemeken belül a hasonló jellegű műfajok összefoglaló neve. Főként a megformálás módját és formáját tekintve az epika, líra és dráma keretén belül megkülönböztethetjük a →verses epika, prózaepika, tragédia, komédia stb. kategóriáit, amelyekhez egyenként is különböző műfajok tartoznak. ● A hivatásos irodalom jelenségein kívül is ismeretes, az →ősköltészet, a primitív irodalom és a folklór műfajait rendszerint így osztályozzák. ● Az Európán kívüli irodalmak körében igen sajátos csoportokba oszthatók a műfajok, elsősorban az előadásmód, valamint a kultúra más jelenségeihez (pl. vallás, oktatás) való kapcsolatuk alapján. ● A folklóresztétikában műfajok nagyobb, összefüggő csoportja, amelyen belül a műfajok szerkezetükben, mondanivalójukban, funkciójukban és ennek következtében mind tartalmukban, mind formájukban hasonlítanak egymáshoz. A folklorisztikai műfajelmélet is rámutatott arra, hogy a konkrét értelemben felfogott műfaj aránylag kis kategória, és létezik több, ennél nagyobb rendező kategória is: a mesei műfajok pl. együttesen a mese műfajcsoportját alkotják. ●A műfajcsoport egyszerre alkalom szerinti (szociológiai) és művészeti (esztétikai) rendező kategória: az előbbi folklór jelenség, az utóbbi már csak részben az, mivel a műfajcsoportnak rendszerint alig van közös esztétikai vonása, ezt az alkalomból és funkcióból származó állandó tartalmi és formai sajátosságok eredményezik. ●(→műfaj, műnem, egyedi műalkotás)
Irodalom:
Katona I.: A magyar népi líra tartalmi—tematikai tagolódása (Ethn, 1970); Küllős I.: Kísérletek a magyar népköltészet szerelmi dalainak tipologizálására (Népi Kultúra—Népi Társadalom, 1970); Voigt V.: A folklór alkotások elemzése (1972); A magyar folklór (1979).
